Az őszödi beszéd brüsszeli paktum volt

Az őszödi beszéd kiszivárogtatása Gyurcsány Ferenc műve volt, aminek rengeteg bizonyítéka van, ám a történelemtudomány még sokat tehet azért, hogy ez teljeskörűen bizonyítható legyen – mondta a Magyar Hírlapnak Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök büntetőbíró az őszödi beszéd tizenötödik évfordulója kapcsán. A 2006 őszi eseményeket feltáró Balsai-bizottság büntetőjogi szakértője azt is állította, az akkori miniszterelnök az irányítása alatt álló egyetlen fegyveres erő, a rendőrség felhasználásával határozta el a tüntető lakosság megfélemlítését, ami a magyar törvények szerint terrorcselekménynek minősül. Völgyesi Gyurcsányt terrorcselekmény miatt jelentette fel 2011-ben, amit a vádhatóság befogadott, de máig nem bírált el.

Klasszikus kép: a tehetetlen, megbilincselt fogoly kínzója lába előtt fetreng, fölé magasodik az álarcos, sisakos, arcvédős, lábvértes, szöges csizmás, pajzsos, géppisztolyos, revolveres, viperás, gumibotos, gázpermetes óriás. És üti. Üti. Gumilövedéket lő öt méterről a szemébe. Az őszödi beszéd utóéletéről, Magyarország 2006-os őszéről a rendőrterror kapcsán írta ezt valaki a Népszabadságban. Tudja, hogy ki volt?

Sokan írtak hasonlót. Tippelni nem akarok.

Tamás Gáspár Miklós filozófus. Hozzátette még: kedves szabad demokraták, legalább a múltra ne hozzatok szégyent, a jelen úgyse ér sokat. Oszlassátok föl a pártot, hagyjátok a fenébe az egészet.

Ami az SZDSZ-t illeti, hagyták. De az igazi felelős, Gyurcsány Ferenc itt maradt az ország nyakán. Magam a 2006-os rendőri brutalitásokat feltáró Balsai-bizottság büntetőjogi szakértőjeként 2011. október 21-én a legfőbb ügyészhez címzetten, terrorbűncselekmény gyanújára hivatkozva Gyurcsány Ferenc felelős miniszterelnök, a büntetőeljárásban azonosítható rendőri vezetők, helyszínparancsnokok és a végrehajtó állományban érintettek ellen büntető feljelentést tettem. A törvény ezen el nem évülő bűncselekmény elkövetőjét vagylagosan akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti. A feljelentésemet befogadták, azt áttették a Debreceni Katonai Ügyészségre. Ez egy ma is élő feljelentés, hiszen a nyomozás megszüntetéséről – mint feljelentő – határozatot nem kaptam. Ennek hiányában pótmagánvádas eljárást sem kezdeményezhettem, de ilyenre nyolcvanhét évesen már nem is vállalkoznék.

Az őszödi beszéd tizenötödik évfordulóján hogy látja, miért nem vezetett eredményre az a sokféle feltáró munka, amely a Morvai Krisztina, illetve ön által vezetett Civil Jogász Bizottságban, a parlamenti vizsgálóbizottságban, illetve a Balsai István miniszterelnöki megbízott irányításával működő bizottságban folyt?

Nem gondolnám, hogy ennek megválaszolására egy nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök büntetőbíró lenne hivatott. Ami tény, 2010-ben az Országgyűlés által elfogadott határozat azt deklarálta, hogy 2006. szeptember 17. és október 24. között a főváros közterületein történt rendvédelmi eljárások során a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek nem voltak képesek alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelni. Az Országgyűlés 2011-ben a Balsai-jelentést is elfogadta. Ez a dokumentum legkevesebb tizenötféle közvádra üldözendő, köztörvényes bűncselekményt nevezett meg a rendőrség eljárásai kapcsán.

A kudarcnak részben az is oka lehet, hogy a Gyurcsány-jelenséget sem sikerült a maga teljes hossz- és keresztmetszetében feltárni, így nem következett be az a fajta katarzis, amelyet csak az igazságszolgáltatás adhatott volna meg, és ami rádöbbentette volna a társadalom legszélesebb rétegeit arra, hogy egy olyan gazemberrel áll szemben, aki köztörvényes bűncselekményeket követett el, és mindig megúszta. Ez egy jogállamban elviselhetetlen. Már pedig enélkül hiába bukott meg miniszterelnökként Gyurcsány minden más vonatkozásban, nem lehet kiiktatni a közéletből.

Amikor az események hosszmetszetéről beszél, mit ért ez alatt?

Mindent, ami megfogható az ő miniszterelnöki tevékenysége kapcsán. Herczeg Géza, Tersztyánszkyné Vasadi Éva és Zlinszky János emeritus alkotmánybírók szakmai válaszukban – amelyet a Gyurcsányt mosdató, felelősségét szétteríteni igyekvő, kormányzati megrendelésre készült Göncöl-jelentés kapcsán írtak – kitértek arra, hogy a Zuschlag-botrány idején Gyurcsány Ferenc lemondott a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter posztjáról, tehát kormánytag sem volt, így közjogi értelemben a miniszterelnöki jelölése is illegitim. A második miniszterelnökségét pedig féllegitimnek minősítették.

Mit kell érteni a fél-legitimitáson?

Gyurcsánynak a 2006-os választások előtt számot kellett adnia az Európai Unió kormányának a konvergenciajelentésben foglaltak teljesítéséről. Ezt Gyurcsány el is készítette, ám ez egy fals, légből kapott jelentés volt. Erről a Magyar Nemzet egykori brüsszeli tudósítói, Lovas István és Barcs Endre be is számoltak. Barcs a brüsszeli „élményei” kapcsán a Demokratában kétrészes cikkben mutatta be, hogy Gyurcsány az Európai Bizottságot, a brüsszeli kormányt is át akarta verni, de egyfajta kompromisszumként Joaquín Almunia pénzügyi biztos belement abba, hogy a magyar kormány a konvergenciaprogramot csak a választásokat követően, 2006 szeptemberében nyújtsa be.

Ennek feltétele az volt, hogy a miniszterelnöknek magának kell tájékoztatnia a magyar közvéleményt az ország valóságos helyzetéről. Ez a paktum állt az őszödi beszéd kiszivárogtatásának hátterében. A hamis adatokon nyugvó és teljesíthetetlen vállalásokat tartalmazó szocialista pártprogram a megnyert választások után nem volt betartható. Gyurcsány a közvéleményt, az ellenzéki pártokat és a köztársasági elnököt a valóság tudatos elhallgatásával vezette félre. Ezek a dezinformációk Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki megbízatását a látszatlegalitás állapotába helyezték – volt olvasható Herczeg Géza, Tersztyánszkyné Vasadi Éva és Zlinszky János emeritus alkotmánybírók bírálatában.

Ha jól értem, ezzel egyszersmind arra céloz, hogy az őszödi beszédet, szemben a Gyurcsány által sugalltakkal, nem Katalin (Szili), nem Imre (Szekeres) és nem is egy másik Ferenc (Baja) szivárogtatta ki, ahogyan azt a társadalommal láttatni akarta, hanem saját maga.

Pontosan erről van szó. A gyurcsányi hazugságcunaminak ez is fontos része. Nézzük a tényeket. Balatonőszödön, a kormányüdülőben, ahol a miniszterelnök zárt körben, az övéi előtt előadta a hírhedtté vált őszödi beszédet, két példányban készült hangfelvétel, igen gyenge minőségben. Ezeket Gál J. Zoltánnak, a miniszterelnök kabinetfőnökének a páncélszekrényében őrizték. Szeptember 17-én aztán a Magyar Rádióban először részben, majd később egészben közzétették. Véletlenül éppen ekkor váltották le a rádió elnökét, és nevezték ki az újat, Such Györgyöt.

Az egyik felvételt a Magyar Rádió technikusai feljavították, a kazettát több példányban lemásolták, és motoros futárokkal eljuttatták több országos médium szerkesztőségéhez. Ki hozta meg ezt a döntést? Halálbiztos, hogy nem a kormányzati irányítással működő Magyar Rádió elnöke. Felhatalmazás nélkül ezt meg sem tehette volna. Példának okáért honnan tudhatta, hogy nem manipulált a hangfelvétel? Nyilvánvaló volt, hogy a közzététel szinte forradalmi helyzetet fog előidézni az országban. „Lehet tüntetni a Parlament előtt.

Majd megunják. Hazamennek” – utalt rá Gyurcsány a beszédben is. És milyen érdekes, Bene László országos rendőrfőkapitány, akit a miniszterelnök nevez ki, tehát tőle kell engedélyt kérnie egy külföldi utazáshoz is, éppen ekkor utazott el az Interpol konferenciájára. Mindezek rávilágítanak arra, hogy a történettudomány előtt még számos feladat áll a tények teljes körű tisztázása érdekében.

A Wikipedia mindenesetre máig arról ír, hogy ismeretlen személyek juttatták el a Magyar Rádióba a hangfelvételt.

Ahogyan ismeretlen az a szervezet is, amely másnap, a Magyar Televízió ostromát megelőzően petíciót akart beolvastatni a köztévében, amit tudatosan nem teljesítettek. A beszéd nyilvánosságra hozása után a tömeg az utcára ment, másnap pedig bekövetkezett a televízió ostroma. Itt a rendőrség és a rendőri szervek teljesen gyanútlanok voltak, mint azt a kormányzati kommunikáció sugallta.

A valóság azonban az, hogy ezt a szerepet játszották el. Véletlenül éppen ezekben a napokban rendeltek föl a megyékből nagy létszámú erőt kiképzésre, gyakorlatozásra a tömeg rendvédelmi kezelésére. Különösen érdekes a Baranya megyei rendőrök esete, akiket támadás ért az MTV-székház védelme során. Őket először elvezényelték a Köztársaság térre, ahol nem volt senki. Aztán eltévedtek, ám valahogy visszatalálták a Szabadság térre. A Rendőrségi Biztonsági Szolgálat emberei, a rebiszesek is hallották, hogy a Baranya megyei csapat nagy bajban van, a könnygáz beszivárgott az MTV-székházba, soraikban nőkkel, a tömegoszlatásban kiképzetlen emberekkel, akiknek halálfélelmük volt.

A parancsnokuk emiatt kapcsolatba lépett a Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal, aki a Kossuth térről irányította a székház védelmét. A baranyai parancsnok szinte rimánkodott a segítségért, azt mondta, ha hadbíróság elé is állítják, ő akkor is kiviszi az embereit, mert nem akarnak itt megdögleni. Amikor ezt hallották a rebiszesek, akik az MTV-székház hátsó bejáratánál, a Zoltán utcában várakoztak, könyörögtek, hogy vessék be őket. A Nádor utcán keresztül szabad bejárás volt az épületbe, ám parancsot nem kaptak.

Sok száz dokumentum bizonyítja, hogy a televízió ostroma megrendezett esemény volt. Azt a célt szolgálta, hogy legyen ribillió. Igazolást kerestek az általuk csőcseléknek nevezett emberek megfélemlítéséhez, ami után három napig embervadászat folyt Budapest utcáin. Már akkor készültek az október 23-i eseményekre, amikor pedig a forradalom ötvenedik évfordulóját vérbe fojtották. Később a Balsai-bizottság jelentése rögzítette, hogy az MTV hátsó bejáratánál egy tízfős kiképzett rebiszes alakulat várakozott, ám nem vetették be őket.

Gyurcsány a mai napig azt állítja, hogy a rendet ő törvényesen állította helyre, fideszes provokátorokról beszél, felesége, a DK miniszterelnök-jelöltje pedig arról elmélkedik, hogy több rendőr sérült meg, mint tüntető. Mi erről a véleménye?

Gyurcsány már ennél is tovább ment. A napokban egy dunaújvárosi kampányeseményen már arról beszélt, hogy 2006-ban az MTV-székház ostroma puccskísérlet volt, amit a Fidesz hajtott végre. Ilyet korábban még nem mert állítani. Münchhausen báró a hazudozásban Gyurcsányhoz képest csak kisinas lehetne. Az imént, amikor arról beszéltem, hogy a Nádor utcai hátsó bejáratnál várakoztak a kiképzett kommandósok, nem tettem említést arról, hogy a rendőrségnél akkoriban szerezték be az ARD-rádiókat, ami lehetővé tette, hogy mindenki mindent halljon, például a Kossuth téri irányító poszton, ahol Gergényi Péter, a Vasprefektus irányította a rendőrségi akciót.

Tisztán hallották tehát a rebiszesek kéréseit, sőt könyörgését, mégsem tettek semmit. Hozzátenném, a Nádor utcában az egyik mikrobuszban tizenkét Kalasnyikov géppisztoly volt, mellette éles lőszerek, és a járművet nem őrizte senki. A műveletirányító tiszt számolt be erről a Gulyás Gergely által vezetett parlamenti bizottság előtt. Nagy volt a felhorkanás a bizottság ülésén, hogy ez nem igaz, később egy rendőr tanút is hoztak, hogy cáfolják ezt. Ám a műveletirányító tiszt, aki ezt látta, megerősítette az állítását.

Még egy tény: a közintézmények közül az MTV volt az egyetlen, amelynek nem volt védelmi terve. De hogy a törvényesség kapcsán a Gyurcsány által állítottakra is reagáljak, Medgyessy Péter miniszterelnököt a kormányfői pozícióban vitatható eljárással váltó Gyurcsány Ferenc és kormánya, valamint pártja – a 2006-os választásokat megelőzően – mind az ország gazdasági állapotáról, mind az európai uniós vállalásaink kényszere miatt alkalmazandó megszorításokról a választópolgárokat valótlan tényállításokkal, a költségvetés valós adatainak eltitkolásával, elhallgatásával megtévesztette.

Az emberek kisebb-nagyobb tömege az alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási jogát érvényesítve a budapesti Kossuth térnek történelmileg rögzült találkozási pontján heteken át folyamatosan gyülekezve, jogszerű rendezvényeken adott hangot véleményének, az ígéreteket kérte számon és a kormány távozását követelte. Gyurcsány és kormánya kezdetben erőszakmentesen próbálta ezeket kioltani, 2006. március 15-én például terrortámadás veszélyét vizionálva mesterlövészek védték a kormányfőt, és a terrorfenyegetettség ötletét vetették be 2006. október 23-án is.

A 2006. őszi utcai demonstrációk időszakában – 2006. október 9-én – közleményt adtak ki, miszerint a közterületeken zajló jogsértő cselekményeknél a passzív jelenlét is szándékerősítő bűnsegédi magatartásnak felelhet meg, a puszta jelenlét is pszichikai bűnrészességet jelent. Az NBH később a dezinformáló közlemény visszavonására kényszerült. Az állampolgári jogok biztosa utóbb azt állapította meg, hogy a terrorcselekmények veszélyéről kiszivárogtatott híreknek semmi alapjuk nem volt. A valóság az, hogy Gyurcsány Ferenc az irányítása alatt álló egyetlen fegyveres erő, a rendőrség felhasználásával határozta el a tüntető lakosság megfélemlítését, ami a magyar törvények szerint terrorcselekménynek minősül.

Az országos rendőrfőkapitány távol tartásának mi lehetett az oka?

A miniszterelnöknek beavatkozási kötelessége van, a belső jogrend szerint szakminisztere közvetítésével ad ki utasítást. Ám az MTV ostroma idején sem Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszternek, sem pedig Kondorosi Ferenc politikai államtitkárnak nem szólt. Kondorosi például maga vallotta be, hogy pizsamában ült a tévé előtt, onnan nézte az eseményeket, és tanulmányozta az alkotmányt, hogy neki ebben a helyzetben mit is kellene csinálnia.

Petrétei azért mondott le szeptember 18-án, mert rendészeti miniszterként Gyurcsány átlépett a feje felett, később Bene László országos rendőrfőkapitány is ezt tette. Gyurcsány persze a lemondásokat nem fogadta el. Az MTV székházának védelmekor közvetlenül instruálta Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt, akit Demszky Gábor főpolgármester még ki is tüntetett.

Így egyezett meg Gyurcsány az EU-biztossal

A konvergenciaprogram késleltetett beadása mögött 2006 tavaszán egy titkos megállapodás húzódott meg. Az Európai Bizottságnak megküldött anyagban még dübörgött a magyar gazdaság. Joaquín Almunia pénzügyi biztos megkérte Gyurcsány Ferencet, keresse őt fel brüsszeli irodájában – számolt be 2011-ben a Demokratában Barcs Endre, aki 2006-ban a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója volt.

Gyurcsány magával vitte két miniszterét, de Almunia ragaszkodott a négyszemközti találkozóhoz. A szerző brüsszeli információi szerint a biztos azt kérdezte Gyurcsánytól, miért kívánják hamis adatokkal megtéveszteni az Európai Uniót. Almunia egy dossziét tolt a magyar miniszterelnök elé.

Gyurcsányt állítólag az ájulás kerülgette. „Mi legyen most?” – kérdezte.

„Két lehetőséget látunk – mondta Almunia. Az egyik, hogy az EU nyilvánosságra hozza, hogy önök alaposan meghamisították a makrogazdasági adatokat. Ebben az esetben azonban szankciókat kell alkalmaznunk, meg kell vonnunk Magyarországtól az uniós támogatásokat. A másik lehetőség, hogy ön vallja be, hogy manipulálták az adatokat, beismeri, hogy a csalásokat önök követték el. Magyarul elismeri, hogy hazudtak nekünk.”

Gyurcsány elfogadta az ajánlatot, a kérése az volt, hogy mindezt a választásokat követően tehesse meg. Almunia nem saját szakállára cselekedett, lépését egyeztette az Európai Bizottsággal, az eredményről pedig írásban kellett beszámolnia. Az irat szigorúan bizalmas besorolást kapott.

Az egyezség megköttetett, a bizottság visszaküldte a konvergenciajelentést átdolgozásra, határidőnek 2006 szeptemberét határozták meg.

Az átdolgozott program augusztus végére készült el, és Gyurcsány szeretett volna visszajelzést kapni egy befolyásos politikustól, mielőtt benyújtja a bizottságnak. A választása Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökre esett. Gyurcsány Luxemburgba repült. A találkozó eredményéről Budapesten László Boglár, Gyurcsány sajtófőnöke számolt be. A magyar konvergenciaprogram fő intézkedéseit, a pályát és az irányokat tekintve Juncker egyetlen pontban sem fogalmazott meg kritikát a programmal összefüggésben.

Néhány Brüsszelbe akkreditált újságírónak feltűnt, hogy nem volt közös miniszterelnöki sajtótájékoztató. Egyikük azt kérte a magyar külügyminisztériumtól, juttassák el neki a konvergenciaprogramot, ám azt a választ kapta, hogy az még csak magyar nyelven létezik, nincs lefordítva angolra.

Az újságíró ekkor felhívta Juncker kabinetfőnökét, és azt kérdezte tőle, a főnöke mikor tanult meg magyarul. Miután tisztázták, miért hangzott el a kérdés, a kabinetfőnök azt felelte: „A főnököm türelmesen meghallgatta Gyurcsányt, azt mondta, amit előadott, első hallásra jól hangzik, de ő megvárná a hivatalos anyagot, és csak annak alapos tanulmányozása után formálna véleményt.”

Gyurcsány ezzel az EU egyik legbefolyásosabb politikusánál játszotta el a hitelét, és ugyanez történt Angela Merkel német kancellár esetében is, aki kénytelen volt cáfolatot kiadni: „A téma, amiről a magyar miniszterelnök azt állította, hogy Merkel asszony jóváhagyását adta rá, a találkozón szóba sem került.”

A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én lejátszotta az őszödi beszéd jól megszerkesztett változatát. Az MR elnökét információink szerint maga Gyurcsány kérte meg, természetesen a legnagyobb titokban a beszéd közzétételére.

A beszéd nyilvánosságra kerülése után Almunia az irodájába kérette a brüsszeli magyar újságírókat, és a következő mondatokat intézte hozzájuk: „Amint értesültek róla, a magyar gazdaság nagyon rossz állapotban van. Ahhoz, hogy talpon tudjon maradni, nagyon szigorú megszorításokra lesz szükség. Arra kérem önöket, tudósításaikkal igyekezzenek megértetni nézőikkel, olvasóikkal, hogy ezekre a megszorító intézkedésekre elkerülhetetlenül szükség van, különben a magyar gazdaság összeomlik.”