Tovább építik az M9-es autópályát

Kiválasztotta a vállalkozót a megrendelő állami beruházó az európai közbeszerzési értesítőben közzétett hirdetmény szerint az M9-es gyorsforgalmi út 51-es és 54-es főút közötti szakaszának előkészítésére. A nettó 62,35 millió forintos munka során a nyertesek feladata többek közt a környezeti hatástanulmány elkészítése, a környezetvédelmi engedély megszerzése és a településrendezési tervek módosítása lesz – írja a Magyar Nemzet. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházása

az M9-esnek a szekszárdi Szent László hídhoz már korábban megépült, az M6-os autópályától az 51-es főútig húzódó elemeit építi tovább kelet felé.

Az 51-es úttól az 54-es útig tartó szakasz a kiírás alapján új nyomvonalon jön létre mintegy 12,3 kilométeren. Az új út kétsávos lesz, de négysávos autóúttá fejleszthető, és várhatóan két csomópont épül meg hozzá.

Az M9-es út végleges nyomvonala még egyeztetés alatt áll. Korábbi sajtóhírek szerint Szombathelyet, Körmendet, Zalaegerszeget érintve jut majd el Kaposvárig, ahonnan Dombóvár és Szekszárd irányába folytatódhat, majd a meglévő Szent László hidat felhasználva jut át a Dunán az Alföldre. Egy másik terv szerint Kaposvárról Pécs felé fordulna, és az ugyancsak előkészítés alatt álló mohácsi autópályahídon lépi át a Duna vonalát.

Az érintett nagyvárosok komoly lobbierőt vetettek be a nyomvonal nekik kedvező módosítása érdekében,

de az M9-es máshol is okoz izgalmakat. A korábbi tervek szerint az út Szombathelytől déli irányban haladt volna, és Nagykanizsánál keresztezte volna az M7-est. A jelenlegi elképzelések szerint azonban Szombathelytől Zalaegerszeg felé halad majd, és az M76-os vonalán Holládnál keresztezi az M7-est. Nagykanizsán ezt nehezményezik, noha a zalai megyeszékhely és Nagykanizsa között a 74-es főút kétszer kétsávossá bővítését kormányhatározattal tervbe vették.

Az M9-esből eddig csak mintegy 20 kilométeres szakasz épült meg, éppen az az út, amelynek keleti meghosszabbítását a cikkünkben említett közbeszerzés célozza. Egy másik szakasz lehet a Kaposvárt elkerülő 610-es út. Azonban

a Zalaegerszeget elkerülő, az ­M76-ost folytató rész valósulhat meg először négysávos autóútként az M9-esből.

Az új szakasz az M8-asra vezeti majd a forgalmat, amely kétszer egy sávon, a településeket elkerülve éri el az osztrák határt Szentgotthárd mellett.

Az új autópályát a Budapest-központú, sugaras gyorsforgalmi úthálózat oldására építik, amely az országhatárral párhuzamosan, nagy félkörben karolja át az országot. A mára kialakult sugaras szerkezet eredményezi azt, hogy a Budapest felé vezető utakon és az M0-son manapság sok olyan jármű közlekedik, amelyeknek úti célja a fővárostól távoli város vagy körzet. A gyűrűs rendszerű utak jelentős időbeli és üzemanyag-megtakarítást jelentenek, miközben a főváros környékének terhelése is kisebb lesz.

A kormányzat számos gyűrűs szakasz fejlesztését jelentette be az utóbbi években. Ezek közül jelentőségében kiemelkedik

az M81-es, amely a Komárom és Székesfehérvár között vezető 13-as és a 81-es utak négysávossá bővítését, illetve a fehérvári M7-es csomóponttól Sárbogárdig vezetését tartalmazza.

Ez a fejlesztés a hazánkon áthaladó kamionforgalom egy részét igyekszik majd a fővárostól távol elvezetni, hogy ne az egyébként is nagy terhelésű M1–M0–M5 útvonalat használják. Hasonló feladatot lát majd el az M8-as keleti meghosszabbítása. A négysávos út a Balaton keleti sarkától, Enying térségéből indul, Dunaújvárosnál lépi át a Dunát, majd Kecskemét körzetében csatlakozik az M5-ös és az M44-es úthoz.

Borítókép: A szekszárdi Szent László hídra vezető út