2023.02.17. 06:07
Zelenszkij szerint még az idén le lehet győzni Oroszországot
359. napja tart a háború a szomszédban.
Ukrán tüzérek orosz állásokat lőnek a frontvonalon, a Donyecki területen fekvő Bahmut közelében 2023. február 9-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Libkos
Az ukrán energiaellátás helyreállt
Ukrajna átvészelte az energiahálózatát ért orosz támadáshullámot és helyreállt az ellátás - közölte az Ukrenergo energiaszolgáltató.
Oroszország október óta ostromolja Ukrajna energetikai létesítményeit, ami miatt télen milliók maradtak fűtés és világítás nélkül.
A Wagner főnök ezt állítja
Az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője azt állította, hogy elfoglalták Paraskovijivka falut Bakhmuttól északra, amely a moszkvai offenzíva leghosszabb csatájának színhelye.
Ezt gondolja az MI6 volt munkatársa
Az Egyesült Királyság Oroszország egyik "fő célpontja", mert jelentős támogatást nyújt Ukrajnának - mondta a Sky Newsnak az MI6 egykori munkatársa.
Arra a kérdésre, hogy az ukrajnai háború kitörése óta "agresszívabbá" vált-e az orosz kémkedés, Christopher Steele azt mondta, hogy gyanúja szerint "valószínűleg igen".
Üzentek a németek
Scholz német kancellár felszólította a szövetségeseket, hogy most biztosítsanak tankokat Ukrajnának.
Egymillió ukrán maradhat ivóvíz nélkül
A Kakhovka víztározó lecsapolására tett orosz kísérlet miatt több mint egymillió ukrán állampolgár maradhat ivóvíz nélkül – közölte Ruszlan Sztrilet környezetvédelmi miniszter.
A vízszint 12 méter alá csökkentése ökológiai katasztrófához vezet
– mondta Strilets, hozzátéve, hogy ez a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonsági rendszereinek működését is veszélyezteti.
Ukrajna öt légicsapást hajtott végre
Ukrajna vezérkara arról számolt be, hogy a fegyveres erők február 17-én öt légicsapást hajtottak végre orosz célpontok ellen. Az ukrán jelentés szerint az oroszok hat rakétatámadást hajtottak végre civil infrastruktúra ellen a Harkovi területen található Kupianskban.
Rutte: Hollandia Dániával és Németországgal együtt száz Leopardot készül adni Ukrajnának
Hollandia Németországgal és Dániával együtt száz Leopard 1 típusú harckocsit tervez átadni Ukrajnának, miután üzemképes állapotba hozzák őket – jelentette be Mark Rutte holland kormányfő pénteken Kijevben.
Németországgal és Dániával együtt száz Leopard harckocsit adunk. Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt pedig Patriot légvédelmi rendszereket is
– mondta a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint Rutte sajtótájékoztatóján.
Az ukrajnai szállítás időpontjával kapcsolatban a holland miniszterelnök nem adott konkrét előrejelzést, de azt ígérte, hogy az „a lehető leghamarabb” megtörténik.
Amint az első tétel üzemképes lesz, kiszállítják Ukrajnába. A lehető leggyorsabban szeretnénk ezt megtenni. Dátumot nem tudok mondani. Tisztában vagyunk azzal az elvvel, hogy jobb ma, mint holnap, de mindennek rendben kell lennie
– fogalmazott Rutte.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút.
Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát az Oroszország felől érkező szörnyű erőszakkal szemben. Győznie kell!
– jelentette ki a holland kormányfő.
Négy orosz katonai körzet élére neveztek ki új parancsnokot
Négy oroszországi katonai körzet élére neveztek ki új parancsnokot – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A központi katonai körzet parancsnoka Andrej Mordvicsev altábornagy, a nyugatié Jevgenyij Nyikiforov altábornagy, a keletié Rusztam Muradov altábornagy, a délié pedig Szergej Kuzovlev vezérezredes lett.
A 47 éves Mordvicsev, aki korábban Juzsno-Szahalinszk helyőrségparancsnoka volt, az RBK gazdasági napilap szerint megsebesült a Mariupolért folytatott harcokban. Hivatali elődje, Alekszandr Lapin vezérezredes orosz sajtóértesülések január óta szerint az orosz szárazföldi erők vezérkari főnöke.
Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentéstben azt mondta, hogy csütörtökön az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi és tengeri indítású precíziós rakétacsapást hajtottak végre az ukrán hadsereget üzemanyaggal és lőszerrel ellátó létesítmények ellen, és a csapások elérték céljukat.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 370 katonát veszítettek, ennek több mint felét a Donyeck város térségében folytatott harcokban, emellett pedig egyebek között egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt és egy M777-es tarackot, valamint egy Mi-8-as helikoptert és négy lőszerraktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több települését érte pénteken ismét ukrán tüzérségi csapás.
Dömötör Csaba: ha az Európai Parlamenten múlna, „belehúznának” bennünket a háborúba
Háborús eszkalációs nyilatkozatként értékelte az Európai Parlamentnek (EP) a héten elfogadott állásfoglalását Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken. Azt mondta, ha az Európai Parlamenten múlna, „belehúznának” bennünket a háborúba.
A parlamenti államtitkár a Facebookon közzétett videónyilatkozatában az állásfoglalásról úgy fogalmazott: „súlyos”.
Dömötör Csaba kiemelte az állásfoglalás 18. pontját, amely azt tartalmazza, hogy vadászrepülőket, helikoptereket és rakétarendszereket küldenének Ukrajnába, és jelentősen növelnék a lőszerszállítmányokat is. Arra is felszólítják az uniós tagállamokat, hogy küldjenek korszerű harckocsikat. Ugyanakkor azt is akarják, hogy tegyen így az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok is.
A parlamenti államtitkár értékelése szerint ez „igazi háborús eszkalációs nyilatkozat”.
Az állásfoglalás gazdasági része sem „könnyedebb”, a 19. pont arról szól, hogy újabb szintre emelnék a szankciós politikát. Nem érdekli őket, hogy Európa óriási gazdasági károkat szenvedett el, betiltanák az orosz olaj, az orosz gáz behozatalát és a nukleáris fűtőelemekét is – ismertette az államtitkár.
Egyetlen pindur mondatot nem írnak arról, hogy az ebből fakadó áremelkedések és az infláció terheit ugyan kinek kellene viselnie
– mondta Dömötör Csaba, hozzátéve: azért nem, mert tudják nagyon jól: az európai embereknek.
Az államtitkár szerint úgy látszik, vannak nem is kevesen, akik 1914-ben érzik magukat.
Úgy fogalmazott: „jól tudjuk, hogy annak mi lett a vége, tudjuk, hogy milyen, amikor Európa hadszíntérré válik”. Hangsúlyozta, „nem akarjuk azt még egyszer”.
Uniós biztos: a háborús bűnök egyetlen elkövetője sem kerülheti el a felelősségre vonást
Nem maradhatnak elszámolatlanul a háborús bűncselekmények, az elkövetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja pénteken.
Didier Reynders közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Andrij Kosztyin ukrán főügyésszel, és ezen aláhúzta: biztosítani kell, hogy a háborús bűnök elkövetői tisztában legyenek azzal, hogy egész életük során bíróság elé állíthatók tetteikért.
Mivel számos háborús bűnt követtek el az ukrajnai háborúban, fontos, hogy az Európai Unió és tagállamai szakértőkkel segítsék az ukrajnai főügyészség munkáját – emelte ki.
Közölte: az EU és ügynökségei, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) az orosz–ukrajnai konfliktus során elkövetett háborús bűnök kivizsgálásáért felelős nemzetközi nyomozócsoportot készül létrehozni Hágában. Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte a háborús bűnök bizonyítékainak összegyűjtését.
Elmondta, továbbá, hogy az EU – Kijevvel együtt – dolgozik annak a munkacsoportnak az összeállításán is, amely a háborúval kapcsolatban ez idáig 21,5 milliárd euró értékben befagyasztott és elkobzott orosz vagyon felhasználásával foglalkozik majd. E csoport munkájával a felek átlátható módon kívánják biztosítani azt, hogy Oroszország fizesse az újjáépítés költségeit és megtérítse az okozott károkat – mondta Reynders.
Andrij Kosztyin a sajtótájékoztatón közölte: Ukrajnának és az EU-nak azonosak a céljaik a háborús bűnök elkövetőinek elszámoltatását illetően. Kijelentette: Ukrajna az önállóságáért, területi egységéért, szabadságáért és az igazságért küzd a harctereken. Hozzátette ugyanakkor, hogy a harcot és az igazságért folytatott küzdelmet már 2014-ben, a Krím annektálását követően megkezdték, mégpedig – szavai szerint – nem csak Ukrajna érdekében, hanem mindenkiért, aki a demokráciát védelmezi.
Kijelentette: nem csak az elkövetőket kell elszámoltatni, hanem azokat is, akik felelősek a konfliktus kirobbantásért és a már egy éve tartó folytatásáért. Továbbá mindenki számára, akik ellen bármifajta erőszakot elkövettek, vagy akik elvesztették otthonaikat, az elkobzott orosz vagyonokból az agresszornak kárpótlást kell fizetnie – tette hozzá az ukrán főügyész.
Újra közlekednek Kijevben a villamosok és a trolibuszok
Az ukrán fővárosban, Kijevben 56 napi kényszerleállás után pénteken újra közlekednek az árammal működő tömegközlekedési eszközök, azaz a villamosok és a trolibuszok – jelentette be Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője.
A városi hatóságok, az energetikai mérnökök és a szerelőcsapatok hatékony munkával gyakorlatilag teljesen helyreállították Kijev energetikai infrastruktúráját. Ez lehetővé tette a város számára, hogy fokozatosan újrainduljon a városban a felszíni elektromos közlekedés
– fejtette ki a tisztségviselő. Szavai szerint 46 trolibuszvonalon jelenleg 286 jármű, 32 villamosvonalon 195 szerelvény közlekedik. A városvezetés úgy véli, hogy a kijevi közlekedési válságot egyelőre sikerült leküzdeni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy tavaly december 23-án áramhiány miatt leállították a fővárosi felszíni elektromos közlekedést, a villamosokat és a trolibuszokat, útvonalaikon pedig autóbuszok közlekedtek.
Scholz és Macron szerint elhúzódhat a háború
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is az Oroszország Ukrajna elleni háborújának elhúzódására figyelmeztetett pénteken az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).
A világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán a német kancellár kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását fegyverekkel, méghozzá „amíg csak szükséges”, és „bölcs” dolog „hosszú háborúra” készülni.
A francia államfő azt mondta, az Ukrajna mellett kiálló országok hitelességének érdekében „készen állunk egy elhúzódó konfliktusra”. Aláhúzta, hogy „nem jött el a párbeszéd ideje”, egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna képessé váljék a saját feltételeinek megfelelő körülményeket teremteni a békekötéshez.
Zelenszkij: még az idén le lehet győzni Oroszországot
Még az idén le lehet győzni Oroszországot, de ehhez több és gyorsabban érkező támogatásra van szüksége az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pénteken az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).
Az ukrán elnök a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumát élő videókapcsolat révén megnyitó beszédében kiemelte, hogy hazája Dávidként küzd Oroszország, azaz Góliát ellen, méghozzá igen eredményesen, így Oroszország „már vesztésre áll”.
Góliát egész biztosan elesik, már az idén, együtt meg tudjuk csinálni, éppen úgy, ahogyan Dávid
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Dávidnak parittya kellett a győzelemhez, Ukrajnának pedig modern nyugati fegyverek, az eddiginél több és gyorsabban – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az ukrán harcosok nemcsak a hazájukat védik, győzelmüknek pedig „nincs alternatívája”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem állna meg Ukrajnánál”, így a Nyugat soha nem számíthatna békére, ha Oroszország győz az Ukrajna elleni háborújában.
Az orosz fegyverek „Európa ellen is irányulnak”, az egész kontinens szabadságát és biztonságát fenyegetik. Ezt a veszélyt csak együtt lehet elhárítani, ezért nem szabad tovább késlekedni a fegyverszállításokkal – mondta Volodimir Zelenszkij.
Kiemelte, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna nyugati támogatóinak habozását, igyekszik időt nyerni, fegyvereket vásárol Irántól és geopolitikai feszültséget idéz elő például az olyan országokban végzett műveleteivel, mint Mali.
Mint mondta, Vlagyimir Putyin veszélyt jelentene a konferencián képviselt valamennyi ország biztonságára és stabilitására, ha sikerrel jár Ukrajnában. Összefogással, Ukrajna hathatós és gyors támogatásával viszont „nemcsak Putyint, hanem a világ összes Putyinját” le lehet győzni, és a következő MSC-n már egy „szabad Ukrajna” vehet részt – mondta Volodimir Zelenszkij.
Újabb határozattal készül az ENSZ a háború kitörésének évfordulójára
Az Európai Unió (EU) és Ukrajna által előterjesztett határozatról fog szavazni az ENSZ Közgyűlése február 24-én; ez konkrét javaslatokat ugyan nem fogalmaz meg az ukrajnai háború békés rendezésére, de hangsúlyozza a közgyűlés 193 országának korábbi álláspontját – jelentette pénteken a dpa német hírügynökség, amely hozzájutott a határozat tervezetéhez.
Egy névtelenséget kérő ENSZ-diplomata a hírügynökségnek hangsúlyozta: az Oroszország indította háború kezdetéhez időzített dokumentum a közgyűlés korábbi határozatainak a „visszhangja”, megismétlése az azokban foglaltaknak. Hozzátette, hogy ezúttal Ukrajna nyugati támogatóinak célja nem az volt, hogy egy konkrét tervet dolgozzanak ki a konfliktus lezárására, hanem az, hogy minél több ország támogassa a határozatot, emiatt a dokumentum „áramvonalasítása” és az általánosabb megfogalmazás volt a fő cél.
Konkrétumokból „minél kevesebb van benne, annál jobb” – fogalmazott az ENSZ-diplomata.
Annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy bebizonyítsák: a látszat ellenére nem csökken a készség Ukrajna támogatására. Az ENSZ-diplomata szerint ugyanis a nyugati vezetők úgy vélik: Vlagyimir Putyin orosz elnök abban bízik, hogy lankadni fog az Ukrajna melletti nyugati elköteleződés.
Miután októberben 143 tagállam támogatott egy hasonló, Oroszországot elítélő határozatot, a cél az, hogy legalább ugyanekkora támogatása legyen a mostani a dokumentumnak is – emelte ki a nyilatkozó.
Putyin kinevezett egy parancsnokot, akiről az ukránok korábban azt állították, hogy megölték
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Andrej Mordvicsev altábornagy vette át Alekszandr Lapin vezérezredes helyét parancsnokként a Központi Katonai Körzet csapatainak élén. Mint ismeretes, Lapint a múlt hónapban Oroszország szárazföldi erőinek vezérkari főnökévé nevezték ki.
Mordvicsev vezette az orosz csapatokat a tavalyi offenzíva során Mariupol kikötővárosban, valamint ő irányította az Azovstal acélgyár ostromát, majd elfoglalását is.
Az ukrán erők még márciusban azt állították, hogy Mordvicsevet megölték.
Bahmutot támadják az oroszok
Az orosz erők tüzérséggel és Grad MLRS-sel támadták a Donyeck megyei Bahmutot. A támadásban 5 ember meghalt, további 9 megsebesült, és számos lakóépület megrongálódott.
Megdöbbentő brit kijelentés
Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma szerint az orosz hadsereg és magánzsoldoscsoportok valószínűleg már 200 000 katonát veszítettek Ukrajnában. Ez a szám közel 60 ezerrel több, mint amiről az Ukrán Fegyveres Erők számoltak be.
Több tucat légicsapást mértek az oroszok Ukrajnára
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara arról számolt be, hogy Oroszország február 16-án 24 légicsapást mért rájuk, valamint több mint 50 támadást intézett rakétakilövő rendszereiből.
Oroszország fokozza támadásait
Az elmúlt 24 órában 7 ukrán régiót ért orosz támadás, melyekben 9 ember meghalt, 24-en megsebesültek.
Pavlo Kirilenko kormányzó azt mondta, Donyeck megyében 16 települést és egy közösséget támadtak az oroszok, melynek során 5 civil meghalt és további tíz megsebesült.
Orosz veszteségek Ukrajna szerint
Az Ukrán Fegyveres Erők szerint a háború kezdete óta meghalt 142060 orosz katona, emellett megsemmisítettek többek közt 3330 orosz tankot, 298 repülőt és 287 helikoptert.
Hodorkovszkij: ha Ukrajna veszít, kitör az amerikai-kínai háború
Elkerülhetetlen a háború az Egyesült Államok és Kína között Tajvan miatt, ha Ukrajnát legyőzi Oroszország – figyelmeztetett a száműzött Putyin-kritikus Mihail Hodorkovszkij. Oroszország egykor leggazdagabb embere, a Jukosz olajtársaság fő tulajdonosa, aki egy évtizedig börtönben volt, mielőtt 2013-ban Vlagyimir Putyintól kegyelmet kapott, a hétvégi németországi nagy biztonsági és védelmi konferencián szólal majd fel. Előzetesen azt mondta a Washington Postnak, hogy „egy elvesztett háború Ukrajnában lépcsőfok az ázsiai és csendes-óceáni háború felé”.
Hodorkovszkij szerint az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a Kínával való konfliktust, a Kijevnek nyújtott nyugati katonai segély jelentős növelése – és végső soron a győzelem biztosítása.
Nyugat-barát kormányt fogadott el Moldova
A moldovai törvényhozók megszavazták a nyugatbarát közgazdász által vezetett új kormányt. A 48 éves Dorin Receant, aki egy évig Maia Sandu elnök védelmi és biztonsági tanácsadójaként dolgozott, a múlt héten kérte fel a miniszterelnök-jelölt posztra, miután Natalia Gavrilita hirtelen távozott a posztjáról.
Az ország 101 fős törvényhozásában 63 mandátummal rendelkező kormányzó Cselekvési és Szolidaritási Párt minden jelenlévő képviselője Recean kormánya mellett szavazott. A Moszkva-barát pártok, a 31 mandátummal rendelkező kommunisták és szocialisták tartózkodtak a szavazástól, a Shor párt hat képviselője pedig bojkottálta a szavazást.
Recean azt mondta a törvényhozóknak, hogy fő célja a „fegyelem és rend” bevezetése a moldovai intézményekben, új életet lehelni a küszködő gazdaságba, valamint a béke és stabilitás biztosítása.
„Amellett, hogy az európai integrációra kell összpontosítani, meg kell erősíteni Moldova biztonsági szektorát, és drasztikusan meg kell akadályozni azok tevékenységét, akik háborút akarnak idehozni. Moldovának vannak sebezhetőségei az ukrajnai háborúval összefüggésben” – mondta Recean.
Orosz kiállás a háború mellett
A széleskörű nemzetközi elítélés ellenére Oroszországon belül most is jelentős támogatottsága van a háborúnak. A távol-keleti Blagovescsenszk városában például több mint százan nyilvánosan is kiálltak a harcok mellett: fürdőruhára vetkőztek, hogy a nagyjából -9 fokos hidegben leöntsék magukat egy vödör hideg vízzel, így demonstrálva erejüket.
Az EU felhagy az orosz nukleáris szektor elleni szankciókkal
Az Európai Bizottság lemondott arról, hogy következő szankciócsomagjában érintse az orosz nukleáris szektort vagy annak képviselőit. Az EU végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak a vezetője eredetileg azt mondta a tagországoknak, hogy megpróbál szankciókat kidolgozni az orosz polgári nukleáris szektor ellen, de ez a terv most kudarcot vallott a Politico által idézett három diplomata szerint.
Amerikai tábornok: egyik fél sem fog győzni
Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek elnöke szerint valószínűleg sem Oroszország, sem Ukrajna nem éri el katonai céljait. A Financial Timesnak adott interjújában Milley azt mondta, úgy gondolja, hogy a háború a tárgyalóasztalnál fog véget érni. A Pentagon újra megvizsgálja fegyverkészleteit, és lehet, hogy növelnie kell a katonai kiadásokat, miután meglátta, milyen gyorsan használták fel a lőszereket az ukrajnai háború során – tette hozzá.
A következő hetek meghatározóak lesznek
A Sky News katonai elemzője, Sean Bell szerint az orosz erők „a vártnál jóval korábban” kezdték meg az offenzívájukat, és megpróbálnak harctéri sikert elérni, amihez minden eszközt igyekeznek bevetni. Nem kétséges, hogy ezzel nyereséget fognak elérni a csatatéren, de az még nem látszik, hogy sikerül-e ezzel új lendületet adni az orosz fegyvereseknek. Ukrajna számára az lesz a kihívás, hogy mérsékelje az orosz eredményeket, és igyekezzen növelni az orosz veszteségeket.
Bell megjegyzi, hogy az ukrán ellentámadás legkorábban tavasszal kezdődhet, miután Ukrajnának több nyugati fegyvert küldenek. „Bármi is történik, a következő néhány hét szinte biztosan meghatározó lesz” – mondja a katonai elemző.
Felismerték a taktikaváltást
Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint Oroszország „taktikát változtatott” azzal, hogy robbanófejek nélküli csalirakétákat és léggömböket vetett be Ukrajna légvédelmének megtévesztésére. A csalirakéták célja az volt, hogy túl sok célpont felkínálásával lefoglalják Ukrajna légvédelmi rendszereit – mondta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója az Associated Pressnek.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. február 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 5278 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4940 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 108 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást – közölte a rendőrség.
Az éjszakai bombázások ellenére sincsenek áramszünetek
Oroszország egyik éjszakai bombázása sem okozott jelentős pusztítást – mondta Ukrajna energiaügyi minisztere. German Galuscsenko szerint Ukrajna már ötödik napja kielégíti a fogyasztói igényeket. Az országos villamosenergia-hálózat-üzemeltető, az Ukrenergo azt mondta, nem látja szükségét a vészhelyzeti áramszünet bevezetésére az ellátás biztonsága érdekében.
Áprilisra vehetik be az oroszok Bahmutot
A Wagner-csoport vezetője egy háborúpárti katonai bloggernek adott interjújában azt jósolta, hogy a régóta ostromlott Bahmut város legkésőbb áprilisra elesik – attól függően, hogy Ukrajna hány embert vet be a harcba, és milyen jó az ellátásuk. „Nagyon sok probléma van, amelyeket meg kell oldani” – mondta Jevgenyij Prigozsin.
Zelenszkij nem enged át területeket
Volodimir Zelenszkij visszautasította azokat a felvetéseket, amelyekkel Ukrajna beleegyezhetne abba, hogy Oroszország egy békemegállapodás részeként megtartsa az ellenőrzést országa bármely területén. Az ukrán elnök szerint egy ilyen engedmény azt jelentheti, hogy Oroszország folyamatosan „visszatér” – hozzátéve, hogy „a fegyver az egyetlen nyelv, amelyet Oroszország megért”.
„Ezt az utat választottuk. Biztonsági garanciákat akarunk. Bármilyen területi megalkuvás gyengítene minket, mint államot. Ez nem a kompromisszumról szól” – mondta. „Miért félnénk ettől? Naponta több millió kompromisszumot kötünk az életben. A kérdés az, hogy kivel? Putyinnal? Nem. Mert nincs bizalom. Párbeszéd vele? Nem. Mert nincs bizalom.”
Öt év alatt 7 milliárd dollárt ad Norvégia
Az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólalt fel a norvég parlamentben, amikor a képviselők az Ukrajnának nyújtandó hosszútávú támogatásról szavaztak. Norvégia elfogadott egy tartós segélycsomagot, amivel öt éven keresztül folyamatosan, összesen több mint 7 milliárd dollárral támogatják Ukrajnát.
„Norvégia az egyik legkövetkezetesebb és legenergikusabb partnerünk. Ez vonatkozik a fegyverekre is, különösen az erős NASAMS légvédelmi rendszerekre, de a támogatások sok más aspektusára is. Ami különösen fontos, hogy ez az ötéves támogatási csomag példa, viszonyítási alap lehet más partnerek számára” – mondta az ukrán elnök.
Fogolycsere
Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében bejelentette, hogy 101 orosz fogságba esett ukránt sikerült kiszabadítani egy fogolycsere keretében. A legtöbbjük Mariupol védője volt, de akadnak fegyveresek a haditengerészet, a határőrség, a nemzetőrség és a területvédelem kötelékéből is. Egy civil is kiszabadult, Enerhodar első alpolgármestere.
Volodimir Zelenszkij azt nem mondta meg, hogy hány orosz hadifoglyot adtak át.
Ukrán válság
- Szijjártó Péter: Magyarországnál kevesen tettek többet az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséért
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját