Joe Biden aláírta Ukrajna biztonsági támogatásáról szóló törvényt

Ukrán határőrszolgálat: felfújható matracon akart a Dnyeszteren Moldovába szökni egy katonaköteles férfi

Felfújható matracon akart Ukrajnából a Dnyeszter folyón keresztül Moldovába szökni egy férfi, hogy elkerülje a katonai szolgálatot, de elfogták - közölte szerdán az ukrán határőrszolgálat. 

A hatóság Telegram-oldalán közzétett videófelvételén látszik, hogy a férfinak már elég messze sikerült eltávolodni a parttól. A határőrszolgálat szerint a férfit sem a Dnyeszter gyors sodrása, sem szélessége nem rettentette vissza elhatározásától. 

A hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a mozgósítást elkerülő hadköteles már kétezer eurót kifizetett a szökési kísérlet megszervezőinek az általuk kért négyezer euróból. 

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője hétfőn arról számolt be, hogy katonaköteles férfiak háromezertől tízezer dollárig (1,11-3,7 millió forint) terjedő összeget is hajlandók fizetni azért, hogy illegálisan átkelhessenek a határon. 

A kijevi vezetés 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, amelyet azóta többször meghosszabbított. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a hadköteles férfiak ne tudják elkerülni a katonai szolgálatot. Volodimir Zelenszkij elnök április 16-án aláírta a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések javításáról szóló törvényt, amely egyes szigorítások mellett lehetővé teszi további ukrán állampolgárok százezreinek mozgósítását.

Fehérorosz elnök: a Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot a háborúba

A Nyugat megpróbálja belerángatni Fehéroroszországot az ukrajnai háborúba – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerdán, hozzátéve, hogy országa békeszerető, ezt azonban nem szabad összetéveszteni a pacifizmussal.

Lukasenka erről az összfehérorosz népgyűlés ülésén beszélt, amelynek résztvevői megválasztották őt a népgyűlés elnökévé. Ihar Karpienka, a központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy Lukasenka volt az egyetlen jelölt erre a posztra.

– hangoztatta Lukasenka a találkozón elmondott beszédében.

Hangsúlyozta egyúttal, hogy a fenyegetés növekedésével párhuzamosan Fehéroroszország „szimmetrikus intézkedéseket” hoz, és növeli harci képességeit. „Erősnek kell lennünk ahhoz, hogy senki se merjen térdre kényszeríteni minket, miként gyakran előfordult történelmünkben” – hangoztatta, leszögezve, hogy Fehéroroszország nem tart igényt más országok területére. Kijelentette azt is, hogy országa kész jelentős mértékben hozzájárulni a világ élelmiszer-biztonságához.

Az államfő nehezményezte: miközben a nyugati országok részéről vádak hangzanak el Fehéroroszországgal szemben, amiért megengedte Oroszországnak, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítsen területén, az Egyesült Államok is gyors léptékben modernizálja saját taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket európai légitámaszpontokon helyez el.

„Nyugat-Európában tartósan több mint 60 500 amerikai és több mint 30 000 NATO-katona állomásozik. Vajon milyen politikai döntéseket hoznak majd az európai vezetők amerikai csapatok gépkarabélyainak célkeresztjében?” – vetette fel. Hozzáfűzte: ezzel egy időben maga az Egyesült Államok is rohamtempóban modernizálja taktikai nukleáris fegyvereit, amelyeket „belgiumi, németországi, olaszországi, törökországi, hollandiai légibázisokon állomásoztat”. Megjegyezte, hogy „a katonai terminológiában ezt csapásmérő-támadó képességnek nevezik”.

Az elnök kitért arra, hogy az országa területén lévő orosz taktikai nukleáris fegyverek alkalmazásának mechanizmusa nem szerepel a fehérorosz katonai doktrínában, e fegyverzetek felhasználásának rendjét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott konzultációk keretében határozzák meg majd.

Kijelentette: Fehéroroszország nem fog más országoknál „koldulni” a nyugati szankciók feloldásáért vagy a határok megnyitásáért árui előtt, mivel az ország más irányba állította át kereskedelmét, és sikeresen megbirkózik a helyzettel.

Dohában először tartottak orosz-ukrán személyes megbeszélést a gyermekek hazatéréséről

Első alkalommal tartottak személyes megbeszélést Oroszország és Ukrajna képviselői szerdán Dohában a háborús övezetben máshová került gyermekeknek a családjukkal való egyesítéséről, a katari hatóságok közreműködésével.

„Első alkalommal folytattunk személyes tárgyalásokat az ukrán féllel, és a tárgyalások eredményeképpen rögzítettünk egy listát 29 gyermekről, akiket Ukrajnában élő rokonokkal kell egyesíteni, és 19 gyermekről, akiket Oroszországban élő családokkal kell egyesíteni” – mondta Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi elnöki biztos a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.

Lvova-Belova elmondta: a Katarral való, csaknem egyéves családegyesítési együttműködés eredményeképpen eddig 28 gyermeket sikerült visszajuttatni a családjához Ukrajnába, ötöt pedig Oroszországba. Az orosz ombudsman hamisnak nevezte azt a híresztelést, miszerint 19 500 ukrán gyermek van Oroszországban. Rámutatott: ez az információ 2022-ben jelent meg, amikor a frontvonal folyamatosan változott.

Olaf Scholz: szükség van egy erős európai pillérre a NATO-n belül

A NATO európai pillérének megfelelő elrettentő erővel kell rendelkeznie, hiszen az ukrajnai háború is rávilágított arra, hogy az európai biztonsági architektúra veszélybe került – vélekedett Olaf Scholz német kancellár Rishi Sunak brit miniszterelnökkel Berlinben tartott találkozóján.

– hangsúlyozta Scholz, hozzátéve, hogy Európa elrettentési képességének és védelmének mindig hitelesnek kell lennie.

A német kancellár egyben megjegyezte, hogy Berlin és London Ukrajna legnagyobb támogatói Európában. Mindemellett biztató és szükséges jelzésnek nevezte azt, hogy az amerikai kongresszus megszavazta a további támogatást Ukrajnának.

Scholz úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát, amikor feltételezte, hogy az európai országok, az Egyesült Államok és más partnerek egy ponton majd magára hagyják a kijevi vezetést.

„Nem fogjuk ezt tenni” – jelentette ki Scholz. „Biztonság nélkül minden veszélybe kerül” –  fogalmazott.

– hangoztatta.

A szociáldemokrata politikus ugyanakkor leszögezte, hogy továbbra sem hajlandók nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítani Kijevnek, még akkor sem, ha az Egyesült Államok 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS műveleti-harcászati rakétákat szállít. Mindemellett utalt Németország hozzájárulására, ami a tüzérségi és légvédelmi eszközöket illeti.

Sunak nagyra méltatta Berlin e téren tett erőfeszítéseit. „Nem szabad elsiklani azon tény felett, hogy Németország Nagy-Britannia mellett Ukrajna egyik legfontosabb támogatója” – tette hozzá.

Brit közlések szerint a két kormányfő a szorosabb védelmi együttműködés mellett energetikai témákat és a szervezett bűnözés elleni fellépés kérdéseit is megvitatta, így egyebek között „zöld hidrogén” németországi importjáról is szót ejtettek

Joe Biden aláírta az Ukrajna hatvanmilliárd dolláros biztonsági támogatásáról szóló törvényt

Az amerikai elnök aláírta és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.

Az új jogszabályok szerint az Egyesült Államok Ukrajna számára több mint 60 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként. Az első szállítmány az elnök szándéka szerint már ezen a héten útnak indul, ezt a tervet Joe Biden élőben közvetített beszédben is megerősítette, amikor hatályba léptette a törvényt.

Megfogalmazása szerint 

Azt is kifejtette, hogy a szövetségesek támogatása magát az Egyesült Államokat is erősebbé teszi, valamint az elfogadott ukrajnai támogatási keretet Európa biztonságába való befektetésnek nevezte.

Joe Biden az aláíráskor hangsúlyozta, hogy a kongresszus két háza kétpárti többségi támogatással fogadta el a törvényeket, és köszönetet mondott a republikánus és demokrata párti törvényhozási vezetőknek.

A nemzetbiztonsági törvénycsomag Izrael számára is tartalmaz támogatási keretet mintegy 26 milliárd dollár értékben, amelyből egymilliárd dollárt szánnak humanitárius segélyre a Gázai övezetben élő palesztin civilek számára.

Az elnök kijelentette: biztosítani fogják azt, hogy Izrael rendelkezzen mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel képes megvédeni magát Iránnal és a terrorista fenyegetésekkel szemben. Hozzátette ugyanakkor, hogy a törvény jelentősen megnöveli a humanitárius segítséget a Gázai övezetben élő palesztinok számára. Egyben felszólította Izraelt, hogy haladéktalanul biztosítsa a hozzáférést a humanitárius segélyekhez a Gázai övezetben élőnek.

A teljes törvénycsomagnak része 8 milliárd dollár Tajvan, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség számára, ami a Kína jelentette kihívás kezelését hivatott orvosolni. Emellett szerepel benne az a jogszabály is, amely a TikTok közösségi videómegosztó alkalmazás betiltásához vezethet az Egyesült Államokban, amennyiben a kínai anyacég nem értékesíti amerikai érdekeltségét.

Ukrán szakszolgálat: Ukrajna eltalált két oroszországi olajtárolót

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai szerdára virradó éjjel eltaláltak két üzemanyag- és kenőanyag-tárolót, valamint egy szivattyúbázist az oroszországi Szmolenszki területen lévő Jarcevo és Rozdorovo településeken – közölték az SZBU-nál.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ukrán különleges szolgálatok többször is hangsúlyozták, hogy az ilyen létesítmények, amelyek az orosz védelmi komplexumot és hadsereget látják el, legitim célpontok Ukrajna számára.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 462 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz harckocsit, 43 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 32 drónt.

Az orosz erők szerda reggel rakétacsapást mértek a dél-ukrajnai Odesszára, a támadásban egy 43 éves nő sérült meg – közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon. A tisztségviselő tájékoztatása szerint mintegy harminc házat rongált meg a lökéshullám. A DTEK energiaszolgáltató magánvállalat hozzátette, hogy a rakétatámadás következtében több elektromos vezeték megrongálódott, s emiatt a város egyik kerületében megszakadt az áramellátás. Az ukrán erők déli műveleti parancsnoksága közölte, hogy az orosz hadsereg sérült járművek egyik tárolóját vette célba, a katonák közül senki sem sebesült meg.

Az állami tulajdonú Ukrenerho áramszolgáltató vállalat arról írt közleményében, hogy a Harkiv megyét ért orosz támadások következtében – az erőművekben keletkezett károk miatt – az egész régióban áramhiány van, 207 ezer fogyasztó maradt szolgáltatás nélkül. A harcok miatt ugyancsak áramkimaradások vannak Dnyipropetrovszk, Donyeck, Mikolajiv, Odessza és Szumi régiókban, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyében pedig a rossz időjárási viszonyok és egyéb okok miatt.

Harkiv megyében az orosz csapatok Kupjanszk városközpontját ágyúzták. A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint egy lövedék becsapódott egy használaton kívüli kétszintes épületbe, ahol tüzet okozott. A támadásban senki sem sérült meg.

Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata nyilvánosságra hozta, hogy Ukrajna Koalíciós Támogatási Irodát hozott létre a partnerországok által nyújtott katonai segítség fenntartható és szisztematikus kezelésének biztosítására. Sztanyiszlav Hajder miniszterhelyettes kifejtette, hogy az új hivatal feladata az Ukrajnát különböző harci képességekben támogató koalíciókon belüli munka koordinálása és tervezése, valamint a partnerországokkal való kommunikáció állapotának elemzése. A tárca arra emlékeztetett, hogy 2023-ban hozták létre a különböző területeken működő koalíciók formátumát a partnerországok hatékonyabb segítségnyújtása érdekében. Eddig nyolc koalíció jött létre, köztük a légi- és rakétavédelmi koalíció.

 – közölte Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki képviselő a Telegramon. A törvényjavaslatot 327 képviselő támogatta, az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. Az előterjesztés szövege szerint az állami határőrség teljes létszáma a hadiállapot megszűnésétől vagy feloldásától számított egy éven belül legfeljebb 75 ezer fő lesz, ebből a katonák száma maximum 67 ezer.

Négy frontszakaszról számolt be előretörésről az orosz védelmi minisztérium

Négy frontszakaszon sikerült előretörnie az orosz hadseregnek, miközben 16 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy drónösszeszerelő műhelyt, egy üzemanyagraktárt, egy HIMARS sorozatvetőt, egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott harcjárművet, négy amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők kilenc rakétáját, hat francia HAMMER irányított légibombát, valamint 299 drónt.

„A harctéren a helyzet túlságosan is beszédes és egyértelmű. De még mindig nem fáradunk bele azt elismételni, hogy mindazok az újabb és újabb fegyvertételek, amelyek biztosan készen állnak (a leszállításra), nem fogják megváltoztatni a dinamikát a fronton” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra reagálva, hogy az amerikai képviselőház után a szenátus is megszavazta az Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot.

Peszkov hozzátette, hogy az orosz álláspont nem módosult, és minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket kap Ukrajna, annál szélesebb lesz az „egészségügyi öveze”", amelyet Oroszország az ellenük való védekezés céljából létesít majd.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyei Abrikoszivkában két civil életét vesztette. Az oroszországi Szmolenszk megyében kigyulladt „az üzemanyag- és energiakomplexum” több létesítménye. Vaszilij Anohin kormányzó szerint a tüzet lokalizálták, amihez egyebek között három tűzoltóvonatot vetettek be.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) sajtószolgálata közölte, hogy távollétében terrorcselekmény elkövetése címén 18 évi szabadságvesztésre ítélték Jevhen Bulacikot, az ukrán fegyveres erők 7., Petro Franko nevét viselő taktikai repülődandárjának parancsnokát. Bulacik 2022. április 30-án légibombákat dobatott le egy polgári olajtároló létesítményre a brjanszki régióban.

Igor Krasznov orosz főügyész a parlament felsőházában szerdán kijelentette, hogy tavaly közel 2500 terrorvonatkozású bűncselekményt követtek el Oroszországban, és a terrortámadások száma csaknem a három és félszeresére nőtt.

„A legtöbbet ukrán radikális szervezetek tagjai és híveik, valamint a különleges hadművelet lelkes ellenzői követték el” – mondta.

Előzetes letartóztatásba helyezték a korrupcióval vádolt orosz védelmi miniszterhelyettest

Kéthónapos előzetes letartóztatásba helyezte egy moszkvai bíróság szerdán a különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával megvádolt Tyimur Ivanov védelmi miniszterhelyettest.

A katonai tárcánál egyebek között a közbeszerzésért, ellátásért és építési munkálatokért felelős Ivanov tagadta a vádat.

Gyenyisz Balujev, a miniszterhelyettes ügyvédje a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy a pénz mint vesztegetési tétel nem szerepel Ivanov ügyében. Az RBK gazdasági lapnak azt mondta, Ivanov letartóztatását azért kérték a nyomozók, mert attól tartottak, hogy befolyásolhatja a tanúkat, megsemmisítheti a bizonyítékokat, vagy megszökhet. Elmondta: ügyfele a bíróságon azt kérte, hogy ne vegyék őrizetbe, mert sok gyermeke van, és gondoskodnia kell róluk.

Balujev hangsúlyozta: Ivanovot nem hazaárulással vádolják, ahogy egyes források állítják. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője spekulációnak nevezte a miniszterhelyettes ügyével kapcsolatban hazaárulást emlegető verziókat, és arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a nyomozati szervek és a bíróság által kiadott hivatalos tájékoztatásra támaszkodjanak.

A vesztegetési ügy második vádlottja Szergej Borogyin, akit az Ivanovéval megegyező vád alapján szintén előzetes letartóztatásba helyeztek. A nyomozás szerint Borogyin barátja a miniszterhelyettesnek, és vele együtt kapott kenőpénzt, amikor „vagyoni jellegű szolgáltatásokat nyújtottak a védelmi minisztérium igényeihez kapcsolódó szerződéses és alvállalkozói munkák elvégzése során”.

Az RBK gazdasági lép szerint az orosz védelmi minisztérium elszállásolási osztályának volt egy ilyen nevű helyettes vezetője, aki földterület elsikkasztásában bűnösnek vallotta magát.

Ivanov 2019-ben felkerült a leggazdagabb orosz egyenruhás tisztviselőknek a Forbes által összeállított listájára. Családjának jövedelme 2018-ben 136,7 millió rubelt tett ki, míg maga a miniszterhelyettes 13,6 millió rubelt keresett (a rubel jelenleg mintegy négy forintot ér).

Az ukrán korrupcióellenes bíróság elkobozta Jevhen Balickij vagyonát

Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság (VAKSZ) elkobozta a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatti részének közigazgatását vezető Jevhen Balickij, továbbá az ő apjának és fiának vagyonát, benne öt repülőgépet – közölte szerdán a VAKSZ sajtószolgálata.

„Április 23-án a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság bírói testülete részben elfogadta az ukrán igazságügyi minisztérium keresetét Ukrajna volt parlamenti képviselője, a zaporizzsjai régió megszállási közigazgatásának vezetője ellen, valamint apjával és fiával szemben, akik valamennyien együttműködnek az agresszor Oroszországgal” – írta közleményében a bíróság. Az állam javára a bíróság elkobzott egyebek mellett három lakást, egy lakóépületet és két telket Melitopolban, valamint öt repülőgépet, négy autót, egy turistahajót, bankszámlákon lévő pénzt és kilenc cég részvényeit.

Balickij 2012-2019-ben volt parlamenti képviselő, előbb az Oroszországba menekült volt államfő, Viktor Janukovics mögött álló Régiók Pártja, majd annak utódszervezete, a szintén Moszkva-barát Ellenzéki Blokk színeiben – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. Az Ukrajna elleni háború 2022. februári kezdete után együttműködött az oroszokkal, és a zaporizzsjai régió elfoglalt részén létesített közigazgatás vezetője lett. Ukrajnában távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélték.

Moszkva ismét aktivizálta kiterjedt kémhálózatát Európában

Gyilkosság, merénylet, szabotázs, lopás, megfigyelés, lobbizás – az ukrajnai háború kirobbanása óta ismét aktivizálta magát az orosz kémhálózat Európában. Szinte nincs hét, hogy ne bukjon le egy orosz vagy legalábbis Moszkvának dolgozó ügynök. Vagy mindig is köztünk jártak, csak egyszerre kényelmetlenebb lett a jelenlétük? Úgy tűnik, az orosz kémeket kitették az ajtón, de visszamásztak az ablakon. Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője segített eligazodni az orosz hírszerzés világában – írja a Magyar Nemzet cikkében.

A posztszovjet térség szakértője szerint Európának a Krím félsziget bekebelezése fújt igazán ébresztőt, a 2022-es ukrajnai háború kirobbanásával pedig új korszak kezdődött.

– mondta a szakértő, Bendarzsevszkij Anton, aki szerint éppen ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi időben tucatjával buknak le az orosz vagy Moszkvának dolgozó ügynökök.
A cikk IDE KATTINTVA folytatódik.

Robbanások történtek Odesszában, megszakadt az áramellátás

Sorozatos robbanások után áramkimaradás volt Odesszában – közölte a 24-es csatorna.
Ezt megelőzően kétszer is érkeztek jelentések robbanásról Odesszában. Jelenleg légiriadó van érvényben.

Megsérült az infrastruktúra Voronyezsben

Dróntámadás érte az infrastruktúrát az oroszországi Voronyezsben. Az orosz Telegram hírcsatornák szerint az ukrán drónok április 24-én  eltalálták a Voronyezs megyei olajfinomítót és a Lipecki megyei "ipari zónát". 

Ukrajna olajraktárakra támadt Szmolenszkben

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) drónjai megtámadtak két olajraktárat az oroszországi Szmolenszk megyében, és 26 ezer köbméter üzemanyagot semmisítettek meg – közölték bűnüldöző szervek forrásai április 24-én a The Kijev Independenttel.

Ukrajna és az USA a légvédelmi rendszerekről tárgyalt

Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a Patriot rendszerek közös gyártásának létrehozásáról – mondta Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete. 

Kormányzó: az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre Harkiv ellen

Orosz rakéták lakóházakat rongáltak meg, és hat embert megsebesítettek a kelet-ukrajnai Harkiv városában szerda reggel – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon.

Szinyehubov arról is beszámolt, hogy mintegy 568 ablak és 33 gépkocsi sérült meg a támadás során.

A város polgármestere, Ihor Terehov azt mondta, hogy két Sz-300-as légvédelmi rakétával támadta Oroszország a város lakónegyedét, de nem keletkeztek jelentős károk. A polgármester közölte, hogy az érintett városrészben igyekeznek helyreállítani a gázellátást, és a gázvezeték javítási munkálatai folytatódnak.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség meg nem nevezett orosz katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a rakétatámadás Harkivban egy olyan létesítményt is eltalált, ahol ukrán katonák állomásoztak.

Több mint nyolcezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4774 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a tájékoztatásban. 

Taktikát vált és új célpontokat támad az orosz hadsereg

Miután az amerikai segély nagy lökést adhat Ukrajna védelmi rendszerének, Oroszország az energetika helyett a közlekedési infrastruktúrát támadhatja, hogy megakadályozza az ukrán hadianyagok frontra jutását - írta legfrissebb elemzésében az amerikai ISW elemzőcég. 

Jó hírt kapott Zelenszkij

Az amerikai szenátus kedden megszavazta az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros katonai segélyt. A törvényjavaslatot várhatóan ma írja alá Joe Biden amerikai elnök. „Alá fogom írni ezt a törvényjavaslatot, amint holnap az asztalomra kerül, hogy még ezen a héten megkezdhessük a fegyverek és felszerelések küldését Ukrajnának” – mondta Biden a Fehér Ház sajtóközleménye szerint a szavazást követően. 

Zelenszkij köszönetet mondott a támogatásért, az ukrán elnök a légvédelmi rendszerek, nagy hatótávolságú fegyverek beszerzését nevezte meg a legfontosabb feladatnak.

Ez történt kedden: