3 órája
Uniós pénzekkel tömik ki a Magyarországot támadó álcivil szervezeteket
A holland De Telegraaf című lap 2025. január 22-én titkos szerződésekről számolt be, amelyeket az Európai Bizottság zöld NGO-kkal kötött állítólagos rejtett lobbitevékenység végzése céljából. A lap szerint a Brüsszel által uniós pénzből megbízott lobbiszervezetek feladata az volt, hogy az európai parlamenti képviselőket és a tagállamokat rávegyék arra, hogy támogassák a bizottság ambiciózus zöldpolitikai kezdeményezéseit. A Magyarországot támadó álcivil szervezetek a fentiekhez hasonló gyakorlat alapján szintén EU forrásokkal támogatja bizonyos szervezeteket, hogy tevékenységükkel Brüsszel politikai céljait szolgálják.
Jelentős uniós forrásokban részesülnek a Magyarországot támadó NGO-k
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Mirkó István
Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásokért cserébe lényegében dróton rángat civil szervezeteket a saját céljai eléréséhez. A folyamat egyik részéről a holland lap rántotta le a leplet. A Magyar Nemzet cikkében mutatja be, hogyan manipulál Brüsszel és kik ennek a legnagyobb hazai haszonélvezői.
Fotó: Mohai Balázs / Forrás: MTI
Pénzzel kitömött civil szerveztek bukkantak fel a Frans Timmermans korábbi biztos által kezdeményezett, ellentmondásos természet-helyreállítási jogszabálytervet. Emellett mintegy 700 ezer eurónyi támogatást használhattak fel arra, hogy környezetbarátabb irányba tereljék a mezőgazdasági tevékenységről szóló vitát.
Ezek a pénzzel kitömött, Magyarországot támadó álcivil szervezetek
A Magyar Helsinki Bizottság jelentős mértékben függ a nemzetközi támogatásoktól. Az elérhető legfrissebb, 2023-as pénzügyi beszámolójuk szerint éves bevételeik több mint 61 százaléka magánalapítványoktól, köztük Soros György szervezetétől származott. Az Európai Bizottságtól összesen 48,85 millió forintot kaptak, ami a bevételeik 6,1 százalékát tette ki. A Helsinki különböző jogvédelmi célokat szolgáló projektekhez nyert el – jellemzően több évre szóló – támogatást.
A szervezet az elmúlt esztendőkben gyakran bírálta a magyar kormány bevándorláspolitikáját, különösen a határzárra, a tranzitzónák működtetésére vonatkozó intézkedéseket, valamint migránsok jogi képviseletét is elvállalták például az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
A Helsinki működésének egyik „eredménye”, hogy az Európai Bíróság 2024. júniusában 200 millió eurós migrációs gigabírságot szabott ki Magyarországra, valamint további napi egymillió euró megfizetésére kötelezte hazánkat, amíg meg nem változtatjuk a vonatkozó szabályozást.
A Helsinki aktívan hozzájárult az Európai Bizottság 2023-as évről szóló jogállamisági jelentéséhez, amely számos kritikát fogalmaz meg Magyarország kapcsán, például az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok terén sorolnak fel problémákat és javaslatokat. A Helsinki Bizottság más civil szervezetekkel, egyebek mellett a Transparency International Magyarországgal közösen készített, közel százoldalas beadványt juttatott el az Európai Bizottsághoz, amely miatt az eurómilliárdokat tart vissza Magyarországtól.
A többi szervezetről további információkat IDE kattintva olvashat.
