Harmadik éve dúl a háború Oroszország és Ukrajna között – idén eljöhet a béke?

Az orosz–ukrán háborúban idén jöhet el a nagy áttörés, ami Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi békemissziójának és Donald Trump amerikai elnök határozott békepártiságának köszönhető. A háború harmadik évfordulója előtt alig egy héttel zajltt az első béketárgyalás Rijádban, ahol az Egyesült Államok és Oroszország képviselői tárgyaltak a megoldási lehetőségekről – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Az egész világot sokkolta az orosz–ukrán háború kitörése

A szakértők eleinte villámháborúra számítottak, a legtöbben úgy vélték, Oroszország olyan egyértelmű katonai fölénnyel bír, amellyel szemben Ukrajna tehetetlen lesz. A biztosnak látszó forgatókönyv azonban megdőlt, az orosz csapatok nem készültek fel Ukrajna erős ellenállására, amelyet később az egyre háborúpártibbá váló európai uniós országok is erősítettek, katonai és pénzügyi segélyekkel.

A háború kezdete előtti hónapokban a nyugati hírszerző szolgálatok – köztük az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) – folyamatosan figyelmeztettek a veszélyre, a háború kirobbanása mégis váratlanul érte a nemzetközi közvéleményt. Pedig 

a két ország történelmét lényegében teljes mértékben átszövi.

Mi vezetett a háború kitöréséhez?

Szakértők a háború előzményeként a Krím annexióját, a kelet-ukrajnai harcokat lezárni hivatott minszki egyezmények be nem tartását, illetve a háborút megelőző év jelentős csapatösszevonásokkal járó orosz–belorusz hadgyakorlatait tartják számon.

A minszki megállapodásoknak a mintegy tizennégyezer áldozattal járó, elhúzódó katonai konfliktust kellett volna megelőzniük, azonban Ukrajna hibázott azzal, hogy nem adott a szakadároknak kielégítő, de saját maguknak még vállalható engedményeket. Szakértők szerint az egyezményekkel kapcsolatban a nyugati államok, Németország és Franciaország ott mulasztottak, hogy nem gyakoroltak nyomást Ukrajnára. Vlagyimir Putyin 2014 áprilisától támogatta a szakadárokat, de nem ismerte el a megyerészek függetlenségét. Így lényegében „befagyott területté” váltak Donyeck és Luhanszk megyék bizonyos részei.

A Krím elcsatolásának problémája nem volt megoldható, hiszen csak jelentős háborúval lehetett volna visszafoglalni, mivel Oroszország erős katonai jelenlétet épített ki a félszigeten.

A háború kitörését megelőző évben végrehajtott, esetenként kilencvenezer főt mozgató hadgyakorlatok egyfajta főpróbák voltak. Az Oroszország által 2022. február 21-én elismert két népköztársaságba bevonuló orosz békefenntartó csapatokat a helyiek nagyon pozitívan fogadták. Rengeteg előjele volt tehát a háborúnak, de senki nem hitte el, hogy ki fog törni. A háború elején Oroszország az ukrán haderő összlétszámánál alacsonyabb élőerővel, de technológiai fölény birtokában kezdte meg az inváziót, és rövid idő alatt elfoglalta Ukrajna területének egynegyedét. A konfliktust több véletlennek nevezhető mozzanat tette elhúzódó háborúvá. Az egyik ilyen az volt, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt kimenekítették Kijev kormányzati negyedből, és a városba beszivárgó orosz katonai hírszerzők nem találták meg.

Zelenszkij Ukrajnában maradt, és napi videóüzeneteivel folyamatosan tematizálni kezdte a nemzetközi politikát, szinte nyomásgyakorlásnak tekinthetően követelt nyugati fegyvereket, gazdasági és pénzügyi segítséget.

Az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeiről, a békekötés előkészítésének előzményeiről bővebben ITT olvashat.