2025.02.25. 09:45
Szijjártó Péter: egy amerikai–orosz megállapodás lehet a globális biztonság új alappillére (videó)
Remélhetőleg a várható amerikai–orosz megegyezés nem pusztán a békét hozza majd vissza Európába, hanem a felek olyan átfogó megállapodást kötnek, amely a jövő globális biztonságának alappilléreként szolgálhat – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden Genfben. Szijjártó Péter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország a történelme, keresztény mivolta és földrajzi elhelyezkedése miatt nagyon elkötelezett az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az ENSZ Leszerelési Értekezletének (CD) ülésén arról számolt be, hogy az emberiség most a veszélyek korában él, nő a fegyveres konfliktusok száma és intenzitása, s teljes mértékben hiányzik a kölcsönös tisztelet a nemzetközi kapcsolatokból, ezért egy új hidegháború küszöbéhez érkezett a világ.
Felszólalásában hangsúlyozta, hogy
Magyarország élesen ellenzi a blokkosodást, hiszen ezen a múltban sokat veszített.
Majd rámutatott, hogy hazánk évek óta az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában és árnyékában él, illetve a hatalmas pusztítást emlegetve úgy vélekedett, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok előző vezetése hibás utat választott a válság kezelésére, ugyanis sem a fegyverszállítások, sem pedig a szankciók nem hozták közelebb a békét.
Magyarország az elmúlt három év során következetesen kiállt a béke mellett. Európában kizárólag mi voltunk azok, akik nem szállítottunk fegyvert, miközben történelmünk eddigi legnagyobb humanitárius műveletét hajtottuk végre 1,4 millió menekült befogadásával
– jelentette ki.
Azért tartottuk nyitva a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, mivel hisszük, hogy ezeknek a lezárásával a béke reményét is feladnánk. Emellett az EU soros elnöki tisztségét betöltve békemissziót indítottunk
– tette hozzá.
Majd emlékeztetett, hogy
a háború kezdete óta többször teljesen nyílt utalások történtek atomfegyverek használatára, egyes országok pedig katonák küldéséről beszéltek, mindez erősen fokozta az eszkalációs kockázatokat, közelebb hozta a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció, vagyis a harmadik világháború kirobbanásának veszélyét.
Szijjártó Péter szavai szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy az egyetlen megoldást egy amerikai–orosz megállapodás jelentheti.
Csak egy orosz–amerikai megállapodás hozhatja vissza a békét Európa szívébe. Mi három éve érvelünk emellett. Ezért három éven keresztül kémeknek, trójai falovaknak vagy propagandistáknak bélyegeztek minket. És mi történik most? Orosz–amerikai tárgyalások – mondta. – A magyaroknak talán nem igazuk van, de az biztos, hogy igazuk lesz
– fűzte hozzá.
Továbbá üdvözölte a fordulatot, amely annak nyomán következhetett be, hogy az Egyesült Államokban tavaly békepárti elnököt választottak Donald Trump személyében.
Ez megnyitotta az utat az orosz–amerikai kapcsolatok helyreállítása felé, a kölcsönös tisztelet visszatér a nemzetközi politikába, valamint véget ért a más országok belügyeibe állami források felhasználásával történő beavatkozáson alapuló politikai stratégia
– sorolta.
Igen biztatónak nevezte az előző heti rijádi tárgyalásokat.
„Mert számunkra Közép-Európában teljesen nyilvánvaló, hogy egy jó amerikai–orosz kapcsolat lehet a globális béke alapja. Ezért reméljük, hogy a közelgő amerikai–orosz megállapodás nemcsak arra fog korlátozódni, hogy hogyan lehet visszahozni a békét Európa szívébe, hanem egyfajta átfogóbb megállapodás lesz, amely a jövő globális biztonságának alappilléreként szolgálhat”
– közölte.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy vannak olyan szereplők a világpolitikában, akik megpróbálják megakadályozni a békemegállapodást.
Ezeket a háborúpárti vezetőket mindannyiunknak arra kellene felszólítanunk, hogy ne akadályozzák a béketárgyalásokat, a békemegállapodást
– emelte ki.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy az utóbbi években a kölcsönös bizalom teljes hiánya a világban a tömegpusztító fegyverek számának növekedéséhez vezetett, és gyengült a fegyverzet-ellenőrzés is.
Az újjáépítendő amerikai–orosz kapcsolat e tekintetben is változásokat hozhat. Ha a kölcsönös bizalom visszatér a nemzetközi politikába, a sikerek visszatérhetnek a leszerelés és a nonproliferáció területére is. És ennek már itt az ideje
– húzta alá.
Ezt követően pedig az atomsorompó-szerződés fenntartásának fontosságát is hangsúlyozta, illetve az átfogó atomcsendegyezmény és a katonai célú hasadóanyagok gyártását megtiltó szerződés hatályba lépése mellett érvelt.
Szijjártó Péter: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára
A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország a történelme, keresztény mivolta és földrajzi elhelyezkedése miatt nagyon elkötelezett az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.
Felszólalásában kiemelte, hogy
hazánk az Európai Unióba vezető legforgalmasabb szárazföldi migrációs útvonal mentén fekszik, s a déli határon az elmúlt tíz évben illegális bevándorlók tömegei jelentek meg, akik közül sokan erőszakosan viselkedtek, rendőrökre, határőrökre támadtak.
Ezért lényegesnek nevezte annak tisztázását, hogy mi számít emberi jognak és mi nem.
Világossá kell tennünk, hogy két békés ország határának a megsértése nem emberi jog. Ezzel szemben a biztonságos, nyugodt élet otthon nagyon is az. És ezért nem azokat kell védenünk, akik megsértik az emberi jogokat, hanem magukat az emberi jogokat kell védenünk
– fogalmazott.
Meg kell dupláznunk erőfeszítéseinket az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetése érdekében, és biztosítani kell, hogy a Földön mindenkinek joga legyen a biztonságos élethez a hazájában
– emelte ki.
Majd kifejtette, hogy a történelem folyományaként Magyarország esetében mára az állam és a nemzet határai nem esnek egybe, így a magyarok igen érzékenyek a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, amit soha nem szabad kétoldalú kérdésnek tekinteni.
És sajnos nagyon rossz tapasztalataink vannak ebben a tekintetben. Keleti szomszédunkban a magyar kisebbség jogait az elmúlt tíz évben folyamatosan megsértették. A magyarok anyanyelvhasználati jogai az oktatás, a kultúra, a sajtó, a közigazgatás terén súlyosan sérültek. Minden jó szándékú közeledésünk, az elmúlt tíz év folyamatos próbálkozásai ellenére sem sikerült előrelépést elérni, ezeket a jogokat nem adták vissza, ami mindenképpen befolyásolja Magyarország álláspontját, amikor is keleti szomszédunk, Ukrajna európai integrációjának kérdéséről van szó
– figyelmeztetett.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy
Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkező országként különösen felelősséget érez a világ keresztény közösségeiért, s különösképp azokért, akiket üldözés és veszély fenyeget.
„A kereszténység ma a legüldözöttebb vallás a Földön. 380 millió testvérünk és nővérünk áll üldöztetés alatt. Csak tavaly 4500 keresztényt öltek meg a hitük miatt. Naponta átlagosan 13 keresztény embert ölnek meg. És hétezer keresztény intézményt, templomot és egyebet ért támadás” – tudatta.
„Ezt teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, ahogy ugyanilyen elfogadhatatlan, hogy erről nem beszélünk. Ezért a magyar kormány elindította a Hungary Helps programot, amelynek a keretében több tízmillió dollárral támogattuk a keresztény közösségeket Szíriától Libanonig szerte a világon” – tette hozzá.
A miniszter végül kitért egy fontos témára, amelyet szerinte mindenki kerülgetni próbált, és emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok és Izrael nemrég kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, amely döntésnek érdemes megvizsgálni az okait.
Rámutatott, hogy az utóbbi években a testület munkája során sokszor lehetett azt tapasztalni, hogy az ítélkezés, a kioktatás és a megbélyegzés lépett a kölcsönös tisztelet helyébe, márpedig utóbbinak vissza kellene térnie ahhoz, hogy a szervezet ne jelentéktelenedjen el a jövőben.
Csökkentenünk kell azon NGO-k befolyását, amelyek befolyásolni próbálják a döntéseinket elfogult és kiegyensúlyozatlan véleményük alapján. És világossá kell tennünk azt, hogy a kormányok azok, amelyek az országaikat és a társadalmaikat képviselik, ugyanis őket a nép választotta meg. Az NGO-k lehet, hogy bizonyos érdekcsoportokat képviselnek, de semmiképpen sem a társadalmakat
– vélekedett.
A más országok belügyeibe való beavatkozásokon alapuló politikai stratégiák ideje lejárt az új amerikai elnök döntései alapján, amit mi jó hírnek tartunk (…) És reméljük, hogy az Emberi Jogi Tanács visszatér a kölcsönös tisztelet talajára, továbbá a jövőben visszanyeri a jelentőségét. Ebben a kemény munkában számíthatnak ránk
– összegzett.
Korábban írtuk
Szijjártó Péter: Magyarország a kölcsönös bizalom újrateremtését szorgalmazza
A tárcavezető arról számolt be, hogy Magyarország három éve él egy olyan háború árnyékában, ahova „euró- és dollárszázmilliárdokért öntötték/öntik a fegyvereket, és ahol több esetben teljesen nyílt hivatkozás zajlik/zajlott nukleáris fegyverek esetleges használatára”.
Ebben a háborúban milliós nagyságrendben estek el emberek, azt pedig senki nem tudja, hogy a háború reménybeli vége után mi lesz a sorsa ennek az elképesztő mennyiségű fegyvernek, vajon kik, hol és ki ellen fogják azokat bevetni a jövőben
– figyelmeztetett.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy minél tovább tart a háború, annál több lesz a fegyver és annál több lesz a halott.
Magyarországnak és a világ békeszerető részének egyértelműen az az érdeke, hogy az újrainduló amerikai–orosz politikai párbeszéd vezessen el a leszerelési folyamatok újraindulásához is
– szögezte le.
„Ehhez újra kölcsönös bizalom kell, s ennek megteremtését fogom ma szorgalmazni az ENSZ Leszerelési Értekezletén Genfben” – tette hozzá.
