Ma tárgyalják a választások összevonásáról szóló sürgősségi rendelet elleni alkotmányossági kifogást

Agerpres

Kedden tárgyalja az alkotmánybíróság a helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonásáról szóló sürgősségi rendelet elleni alkotmányossági kifogást.
Ezt a legfelsőbb bíróság nyújtotta be márciusban a testülethez.
Ennek előzményeként a Központi Választási Iroda (BEC) március 16-i alakuló ülésén a választások összevonására vonatkozó 2024/21-es sürgősségi kormányrendeletre hivatkozva megtagadta a Megújítjuk Románia Európai Projektje (REPER) pártnak és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) azt a kérését, hogy legyen képviselőjük a testületben. A REPER ezért megtámadta a legfelsőbb bíróságon a BEC megalakulását rögzítő jegyzőkönyvet, keresetét azonban elutasították a bírák.
Helyt adtak azonban a REPER egy másik beadványának, amelyben az alakulat kéri a legfelsőbb bíróságtól, hogy emeljen alkotmányossági kifogást a választások összevonásáról szóló sürgősségi kormányrendelet ellen.
A 2024/21-es sürgősségi kormányrendelet értelmében azok a politikai pártok és nemzeti kisebbségi szervezetek lehetnek képviselve a BEC-ben, amelyek a 2020-as választásokat követően saját frakcióval rendelkeztek a parlament legalább egyik kamarájában, illetve azok, amelyek EP-képviselői mandátumot szereztek a 2019-es választásokon.
A képviselőház és a szenátus Állandó Választási Hatóságnak (AEP) elküldött átirata szerint a PSD, a PNL, az USR, az AUR és az RMDSZ képviseltetheti magát a BEC-ben. Ugyanakkor a 2019-es EP-választáson a PSD, a PNL, az USR, az AUR, az RMDSZ, a Pro Románia és a PMP szerzett EP-képviselői mandátumot.
A REPER egy március 15-i átiratban kérte a BEC-től, hogy Tiberiu Ionuţ Petrescu képviselhesse az alakulatot a testületben, igénylését azonban elutasították, arra hivatkozva, hogy a REPER nem szerzett EP-képviselői mandátumot 2019-ben.
A REPER-nek jelenleg öt EP-képviselője van, ők azonban az USR-PLUS listáin jutottak be az Európai Parlamentbe.