Már nincsen csak azért is

Novák Miklós

A java, a négyes döntő még hátravan, ám egy tekintetben máris végeredményt hirdethetünk: megszületett a torna gólja. Természetesen a női kézilabda-Európa-bajnokságra gondolok, amelyen a magyar válogatott az előzetes várakozásainkat is felülmúlva teljesít. Azt a bizonyos gólt Győri-Lukács Viktória dobta. Ez persze nem meglepő, az már sokkal inkább, hogy a kapus, Szemerey Zsófi adta a gólpasszt.

Elevenítsük csak fel! Az egyik védése után Szemerey hajszálpontosan indítja Győri-Lukácsot, aki a kifutó francia kapust megelőzve a levegőben bal kézzel átveszi a labdát, majd jobbal a kapuba paskolja – a jelenet bejárta a világhálót, s még csak nem is az egyik magyar, hanem külföldi hozzászóló jegyezte meg: a torna gólja.

Szemerey persze az alapfeladatát is rendkívül magas színvonalon látja el. A védések száma alapján a második, a hatékonyság mércéje szerint pedig a negyedik a kapusok rangsorában az Európa-bajnokságon, a két mutatót kombinálva ő a legjobb.

Aki látta a mieink eddigi mérkőzéseit, az számok nélkül, csupán a benyomásaira hagyatkozva is megerősítheti, Szemerey fő szerepet játszik a mieink menetelésében.

Előzetesen erre csak a bennfentesek számíthattak. Szemerey Zsófit persze nem kell bemutatni a kézilabda-szurkolóknak, fiatalon Győrben is pallérozódott, megjárta a Fradit is, a pályafutása java részt Mosonmagyaróvárhoz kötődik, a nyáron külföldre, a Metzhez igazolt. A mostani Eb már az ötödik világverseny, amelyen szerepel, eddig Böde-Bíró Blanka és Janurik Kinga mögött többnyire tartalék szerepre volt kárhoztatva, a párizsi olimpián például egyetlen mérkőzésen, a spanyolok ellen került be a meccs­keretbe. Az ősszel többnyire ugyanez jutott neki a Metzben is a két francia mögött.

A helyzete októberben változott meg. A magyar válogatott két barátságos találkozót is játszott a franciák vendégeként. Az elsőn Golovin Vlagyimir isteni sugallatra Szemereynek szavazott bizalmat, aki káprázatosan védett. Valószínűleg ennek köszönheti, hogy az Eb-n az első rangadón, a svédek ellen is ő kezdett, s az akkori teljesítményével bejátszotta magát a csapatba. „Az egész sportpályafutásomat végigkísérte a »csak azért is« mentalitás. Sok helyen ütköztem akadályokba kiskoromtól kezdve, csak azért is meg kellett mutatnom, mit tudok” – árulta el Szemerey még az Eb előtt.

A dackorszaknak tehát ezennel vége. Nagyon reméljük, hogy Szemerey tündöklése folytatódik. Aggodalomra ad okot, hogy a franciák ellen kisebb sérülést szenvedett, pedig szükség lenne a bravúrjaira a norvégok elleni pénteki elődöntőben.