ERDON
Erdélyi hírportál
január 3., péntek
Sportszempontból példátlanul sűrű évünk volt 2024. Ha csak havi bontásban haladunk, ez máris nyilvánvalóvá válik. Januárban minden idők legjobb Eb-eredményét produkálva ötödikek lettek Németországban férfi kézilabdázóink. Februárban infarktusos női kosárlabda olimpiai selejtezőt buktunk el Sopronban. Márciusban a férfi kézisek ötkarikás kvalifikációs tornáját hasonló módon, de szerencsére ellentétes végkifejlettel éltük meg Tatabányán. Áprilisban a nők, Klujberék vettek jó példát a fiúkról Debrecenben. Májusban a jégkorongozók a bolzanói divízió I-es világbajnokságon jutottak fel ismét a legnagyobbak közé. Júniusban női kézilabdában a Győri ETO Budapesten, férfivízilabdában a Ferencváros Máltán nyerte meg a Bajnokok Ligáját.
A „java” pedig csak ezután következett. A németországi labdarúgó-Európa-bajnokságon nemzeti együttesünk a rendes játékidőket tekintve tizennégy világverseny – kilenc vb és öt Eb – során először búcsúzott győztes mérkőzésen, a 100. percben elért góllal 1-0-ra felülmúlva a skótokat. Júliusban és augusztusban hat olimpiai arany, 19 érem fényével ragyogott ránk a párizsi nap. Férfi-párbajtőrcsapatunk élet-halálra – de legalábbis döntő tusra – vívott a japánokkal, és kerekedett felül. Nyílt vízi úszóink, Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid a Szajnában ölelkeztek, és bár Milák Kristóf és Kós Hubert nem tették ugyanezt, mindketten diadalmaskodtak. Gulyás Michelle és Márton Viviana, más-más okból, de hatalmas utat megjárva kapaszkodott fel a dobogó és a világ tetejére.
A szinte szakadatlan ünneplés és eseti borongás mellett akár rejtvényeket is fejtegethettünk.
Jelesül azzal kapcsolatban, éppen hol és kivel edz vagy nem edz Milák Kristóf, illetve melyik kommentelő milyen módon sebezte meg egyébként sikeres és közkedvelt labdarúgó szövetségi kapitányunk, Marco Rossi lelkét.
Némi őszi szusszanás után az esztendő végére ismét teljes fordulatszámon pörgött a mókuskerék: női kézilabdában tizenkét év kihagyás után nyertünk újra érmet világversenyen – bronzot, a részben hazai rendezésű Eb-n –, a budapesti rövidpályás úszó vb pedig vízen és szárazon is teljes sikerrel zárult.
2025 nem tartogat ennyire tömény kínálatot, de például január közepén máris belevágnak fiaink a horvátországi kézilabda-világbajnokságba. A havi bontástól ezúttal eltekintek, de ha csak a labdarúgó-vb-selejtezőkre utalok, adrenalinfüggő sorstársaimnak üzenem: nyugi, nyugtunk jövőre sem lesz.