Partiumi néptáncosok XII. találkozója Micskén

Az elmúlt hét végén XII. alkalommal rendezték meg a Partiumi Néptánctalálkozót Micskén, közel 500 - fellépők, közönség - résztvevővel. A rendezvényt a Megyei Tanács RMDSZ frakciója, illetve a Bethlen Gábor Alap támogatta.

A találkozóra érkezetteket Hodgyai Edit, a Miskolczy Károly Általános Iskola igazgatónője köszöntötte. A programból idén a hőségre tekintettel a felvonulás elmaradt, ám kicsit hosszabbra sikeredett a megszokott össz-néptánc az iskola udvarán, az összetartozás jegyében egy ütemre mozdult a szatmári, a szilágysági, székely, marosszéki, mezőségi, moldvai, délalföldi, hortobágyi színek pompája. A találkozó résztvevőit köszöntő beszédében Cseke Attila képviselő, a rendezvény fővédnöke a közösség megtartó erejének fontosságát, a népi kultúránk ápolásának szükségszerűségét hangsúlyozta. Széchenyi Istvánnak a „nyelvében él a nemzet” szállóigévé vált mondásából kiindulva, lelket melengetőnek minősítette, hogy a bihari régióban, a Partiumban ilyen sok a néptáncos, a hagyományápoló, hiszen valójában nem csak nyelvében, de táncában, népdalaiban, kultúrájában kell élnie nemzetünknek a megmaradásáért.

Minden korosztály

A találkozó moderátora idén is Erdei Sándor, a Görböc Kulturális Egyesület elnöke volt, frappáns humorával hívta bemutatóra a felsereglett csoportokat: Magyarországról (szintén a történelmi Partiumból) a derecskei Kikelet, az Arad megyei Nagyzerindről az Ibolya néptánccsoportot, míg Bihar megyéből a belényesújlaki Rezgőt, a mezőtelegdi Pacsirtákat, az Ady Endre Elméleti Líceum, a Lorántffy Zsuzsanna Reformárus Gimnázium néptánccsoportjai Nagyváradról, a borsi Galagonyát, a paptamási Gilicét, az érmihályfalvi Nyíló Akácot, az érsemjéni Ezüstperjét, a margittai Gyöngyvetőket, valamennyit a házigazda Görböc marosszéki nyitótánca után. A csoportok felcsíki gyermekjátékot, szilágysági, jobbágytelki, makfalvi, kalotaszegi, mezőségi, szatmári, moldvai, rábaközi, délalföldi, marosszéki, keménytelki, nádudvari táncokat mutattak be. Volt csapat, mely hozta gyerekcsoportját is, így összesen 17 csoport repertoárjának darabjai vonzották a szemlélők tekintetét. A gyerek, ifjúsági és a vegyes csoportok mellett két felnőtt néptánccsoport, a Rezgő frissen alakult, fiatal házasokat tömörítő csoportja, illetve a derecskei Kikelet remekre sikeredet produkciója hirdette: a néptánc minden korosztály számára elérhető, művelhető.

Ősök hagyatéka

A néptáncforgatag ideje alatt kézműves műhely működött az iskolaudvaron, Halász Ilona tanárnő irányításával ékszerek készítésére, illetve a néptánctalálkozó keltette gondolatok megfestésére volt alkalom. Ugyanott Szilágyi Rózália debreceni kézművesmester keresztszemes kézimunkáit csodálhatták meg az érdeklődők, vagy éppenséggel a kürtős kalács illata hívogatta az ínyenceket. A kora esti órákban Biró Rozália szenátorasszony látogatott el a találkozóra. Ünnepi gondolatait megosztva kihangsúlyozta az oktatói munka fontosságát és nélkülözhetetlenségét. Köszönetet mondott az együttesek vezetőinek, oktatóinak, akik általában a hobbi szinten indult hagyományápolást hivatássá formálták, és minőségi szinten igyekeznek továbbadni a felnövekvő nemzedékek tagjainak az ősök hagyatékát. Az esti órákban már a lámpafény adta az igazi táncházi hangulatot, a dallamokat a Soroglya zenekar rendezte a húrokra.