Apad a víz, gyérül az élővilág az Ó-Berettyóban

Részlegesen kiszáradt egy élővilágban gazdag vizes terület Biharfélegyháza határában, hívta fel figyelmünket egy olvasónk. Mint megtudtuk, ez nem új jelenség, aszályosabb években máskor is megtörtént, a megoldás a több csapadék lehetne.„Súlyos problémát fedeztem fel”, kezdte lapunk közösségi oldalára küldött levelét a biharfélegyházi Horváth Tünde. Mint leírta, a falu határában folyik egy kis patak, amit a Hegyközszentimre melletti halastó táplál. Pontosabban inkább folyt, mert a patak medre lassan, szakaszosan kiszárad, víz-utánpótlás híján. A panaszos tapasztalata szerint „tenyérnyi kagylók hevernek a mederben, halak már talán nincsenek is benne”, s mindezt fotókkal illusztrálta saját közösségi oldalán, ugyanis először ott kiáltotta világgá segélykérését.

A helyiek „tó”-nak emlegetik a szóban forgó vizes területet, a régi térképek némelyikén Ó-Berettyóként is fel van tüntetve, tudtuk meg Kerecsenyi Imre félegyházi alpolgármestertől, aki még gyerekkorából is emlékszik annak halfajták, kagylók, madarak alkotta élővilágára. Ezt a „tavat” valójában egy vízgyűjtő csatornaként is meg lehetne határozni, hiszen a Félegyházához tartozó Biharvajda környéki dombokról is összegyűjtötte a lefolyó vizeket, majd a Berettyóba csatlakozott az ugyancsak a község részét képező Mihai Bravu falu szélén, az országút és a vasúti híd közötti területen. Az elmúlt években jobbára megszűntek az említett dombokról érkező folyások, valószínűleg az éghajlat melegedése miatt, talán ugyanez az oka, hogy a hegyközszentimrei halastóból sem érkezett ebben az évben egy cseppnyi víz sem.

Csapadék kellene

Mint más forrásból megtudtuk, a szentimrei halastó vízgazdálkodása nem az azt bérlők hatáskörébe tartozik, hanem a vízügyhöz, melynek illetékesei szerint a halastó vízszintje az önmaga számára szükséges szint alatt van, ebből következően nincs „felesleg”, amit a tónak a Szentimrét Vajdával összekötő út menti zsilipjénél leereszthetnének. Vannak olyan vélemények is, hogy a Félegyháza határában megnyitott homokbányának is köze lehet a vízszintek csökkenéséhez. Ezt az országútról, a benzintöltő állomás környékéről jól látni, a több ezer négyzetméteresre becsült gödrök aljára (melyek a környék legmélyebb pontjai) ugyanis összegyűl a talajvíz.

Ugyancsak Kerecsenyi Imrétől tudjuk, hogy a „tó” kiszáradása, vagy részleges kiszáradása a magasabb pontokon, nem új jelenség, aszályosabb években máskor is megtörtént, bár lehet, nem ilyen mértékben. Aztán, ahogyan megérkezett a csapadék, a vízzel együtt az élet is visszatért a „tóba”. Valószínűleg most is így lenne, bízzunk benne, hogy így is lesz. Az alpolgármester kérdésünkre azt is elmondta, hogy a szóban forgó terület nem természetvédelmi övezet, a Natura 2000-es hálózat a Félegyházát átszelő út túlsó oldalán van, gyakorlatilag az országút az övezet határa.

Rencz Csaba