Készülnek a II. Bakator Bor- és Gasztrofesztiválra

Május 26-án lesz Bihardiószegen a II. Bakator Bor- és Gasztrofesztivál. Ennek beharangozóját, illetve a bakator szőlő visszaörökítését szolgáló oltványok jelképes átadását tartották meg szombaton a községben. Most hat fiatal borász részesült adományban.

Bihardiószeg és Debrecen önkormányzatainak közös szervezésében tavaly május végén tartották meg az elsőt, idén május 26-án lesz a II. Bakator Bor- és Gasztrofesztivál. Amint azt akkor, illetve sok más alkalommal is leírtuk már, az érmelléki nagyközség és a szomszédos megyeközpont kapcsolata évszázadokra nyúlik vissza, előbbit utóbbi „szőlőskertjének” tartották, az úgynevezett fénykor e tekintetben a XIX. század végére esett. A fesztivál beharangozója a diószegi Padalja pincesoron, a Heit család pincéjének borteraszán kezdődött. A napsütéses időben még itt-ott hófoltok fehérlettek a pincebejáratok, présházak között, ahogyan a helyszínre értünk. Ezelőtt másfél évvel, szüret idején írtunk bővebben a Heit család akkor már kézzelfogható (főleg, ha a borospoharat is ide soroljuk) kezdeményezéséről, miszerint visszatelepítették a szőlődombra az őshonos bakator fajtát. Az akkor még épülőben volt pinceteraszon mondta el Heit Lóránt, hogy többen is felsorakoztak mögéjük. Mindezek fényében bizonyára nem volt véletlen a helyszínválasztás, ahova dr. Papp László debreceni polgármester együtt érkezett Pásztor Sándorral, a Bihar Megyei Tanács elnökével és Mados Attila helyi polgármesterrel. Nevezetteket, illetve a környék néhány szőlősgazdáját, illetve a határ mindkét oldaláról érkezett sajtósokat (soraikban román anyanyelvűvel is) a házigazda Heit Lóránt köszöntötte, az összefogás eredményének nevezve, hogy újra az érdeklődés fókuszába kerül a bakator szőlő, ezzel együtt a bor, és egyúttal köszönetet is mondott mindazoknak, akik szerepet vállaltak ebben.

Stratégiai kapcsolat

Mi mással, mint bakatorral (2016-os évjárat) koccintottak erre, majd dr. Papp László elevenítette fel a régiók kapcsolatának történetét. Kijelentette: a jelenben a gazdáknak nem ígéretekre, hanem konkrét segítségre van szükségük, ezért ajánlottak fel több ezer bakator-oltványt. Debrecen két borvidékkel épít stratégiai kapcsolatot, az egyik a tokaji, a másik az érmelléki, utóbbival kapcsolatban elkötelezettek a továbbfejlesztés mellett, ennek egyik lépcsőfoka a sikeres Bakator Fesztivál. Pásztor Sándor a két megye és a két megyeközpont együttműködését méltatta, majd ígéretet tett arra, Bihar vezetése „amíg mi ott vagyunk” (értsd. RMDSZ – szerz. megj.) mindent megtesz azért, hogy „a XIX. század végének fénykora visszatérjen”. Kovács Pál borszakértő, a Debreceni Borozó lapkiadó elnöke arra emlékezett, hogy borászati magazinjuk a kezdetektől felkarolta az Érmelléket, kiemelt fontosságot tulajdonítva a bakatornak. Ezek után a házigazdák a pincében borkóstolót rögtönöztek, de finom falatok is jártak a borok mellé. Az esemény a diószegi kultúrházban folytatódott, ahol már népes hallgatóság gyűlt össze érmelléki és a szomszédos Hegyköz szőlészeiből, akiket Pálfi Noémi, a Nagyváradi Borbarátnők Egyesületének elnöke köszöntötte, moderátori minőségében. Emlékeztetett: a váradi Vura Vinotéka a Kárpát-medencei borvidékek népszerűsítését tűzte ki célul. Már tavaly is akartak bakator-oltványokat ajándékozni, akkor nem sikerült, ám idén már 42 igénylő akadt. Ennek fényében az idei 3000 tővel szemben már a 10.000 tő kiosztását célozzák meg jövőre. Most hat fiatal borász részesült adományban, hiszen nem lett volna célszerű elaprózni a mennyiséget.

Borvidékek fejlesztése

Dr. Papp László és Pásztor Sándor nagyjából korábbi beszédét ismételte meg a népesebb hallgatóság előtt is, utánuk Mados Attila polgármester nevezte az eddigi munka gyümölcsének, hogy sor kerül az oltványok átadására. Balla Géza, a ménesi borvidék neves képviselője mint a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnökségi tagja mondta el, hogy a magyar kormány és a szakminisztérium összefogásával jött létre a Schams Ferenc Terv (a névadó a szakszerű szőlőművelés magyarországi úttörője volt, 1780–1839), melynek céljai közé tartozik a határon túli borvidékek fejlesztése, kiemelt hangsúlyt fektetve mindenütt a helyi fajtákra. Hozzátette: a gazdák bármikor forduljanak hozzá kérdésekkel, 35 évnyi tapasztalatával igyekszik megfelelni a bizalmuknak. Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta, hogy „felesleges vargabetűk nélkül” haladjanak a cél felé a borászok. Heit Lóránt megemlítette: mint mindig mindennek, ennek a kezdeményezésnek is vannak „ellendrukkerei”, szerinte őket úgy lehet „leszerelni”, ha soraikba vonják őket. Hozzátette: ahogyan minden borvidéknek, úgy az Érmelléknek is kell legyen „vezető bora”, ez legyen a bakator.

Bormustra a kastélyban

Ennek jegyében került sor az oltványok átadására. Pontosabban ez volt a terv, ám az évszakhoz képest hideg időben a szervezők nem kockáztatták, hogy a szőlőoltványok megfagyjanak, esetleg sérüljenek és hasznavehetetlenné váljanak szállítás közben, így egyelőre a kedvezményezettek úgynevezett adományozó okleveleket vehettek át, amit pár héten belül válthatnak valódi szőlővesszőkre. A továbbiakban Kárándi Kinga eseményszervezőnek, továbbá a Zichy Gazdakörnek és Székely Szabolcsnak köszönhetően újra finom falatok és italok várták a résztvevőket. A rendezvénynek még mindig volt egy „felvonása”: a délután folyamán a Zichy kastélyban hatfős zsűri ült asztalhoz, eldöntendő, melyek lesznek azok a borok, melyeket kínálni fognak a májusban rendezendő fesztiválon. Mint Várdai Józseftől, a gazdakör elnökétől – aki Tolnay Gáborral együtt „dolgozott a zsűri keze alá” – megtudtuk, diószegi, érmihályfalvi, szentjobbi, hegyközszentimrei és fugyivásárhelyi gazdák nevezték összesen 51 borukat. (Tavaly 48 bor közül 37-et javasoltak a fesztivál borkínálatába.) Hogy melyek lesznek az idei befutók, azt később hozzak nyilvánosságra a II. Bakator Bor- és Gasztrofesztivál szervezői.

Rencz Csaba