Mégis van sertéspestis Bihar megyében!

Az állatelhullásoknak, melyek a Vedresábrányhoz tartozó Apátkeresztúrban voltak, a nevezett betegség volt a kiváltója, ezt laboratóriumi vizsgálatok igazolták. Érolasziban is vannak gyanús esetek.

Csütörtöki lapunkban jelent meg cikkünk arról, hogy az elmúlt pénteken találkozót tartottak a Prefektúrán, azzal a céllal, hogy megvitassák az afrikai sertéspestis kiváltotta helyzet kezelésének módjait megyénkben. Felszólítást is küldtek a városok/községek vezetőinek azzal, hogy mindenütt alakuljanak bizottságok a helyzetkezelésre, ugyanakkor megnyugtattak mindenkit, hogy a megyében nincsenek igazolt megbetegedések. Cikkünk megjelenésének reggelén máris csengett szerkesztőségünkben a telefon, miszerint "félretájékoztatjuk a lakosságot", mert megbetegedések, állatelhullások márpedig vannak. A kedves betelefonálót nem tudtuk meggyőzni, hogy a félretájékoztatásban nem mi vagyunk a ludasak, hiszen miért is vontuk volna kétségbe a legilletékesebb hivatal szavát? Azóta megtudtuk, hogy az állatelhullásoknak, melyek a Vedresábrányhoz tartozó Apátkeresztúrban voltak, a nevezett betegség volt a kiváltója, ezt laboratóriumi vizsgálatok igazolták. Sőt, a Székelyhídhoz tartozó Érolasziban is találtak, ha nem is igazoltan beteg, de gyanús állatokat. Egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk azt mondta: az elhullott állatokról már a múlt héten tudni lehetett, a laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről azonnal tudomást szereztek a hivatalos szervek is. A Prefektúráról azt az információt kaptuk, hogy a nevezett gyűlés idején még nem tudtak a megyénkbeli esetekről. E sorok csütörtök délutáni születésekor még semmilyen hivatalos közlemény nem látott napvilágot sem a kormánybiztosi hivatal, sem az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (DSVSA) részéről. Kérdésünkre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy utóbbi hatóság országos központjának (ANSVSA) internetes oldalán tesznek közé sajtóközleményt, amiben "minden benne lesz, amit tudni kell". Bár a nevezett oldalt folyamatosan követtük, azon lapzártánkig semmi nem jelent meg, az utolsó, témába vágó tájékoztatók még az ország dél-keleti részén regisztrált esetekről, illetve a betegség megelőzésének módjairól szóltak. Munkatársunk érdeklődött a tudomásunkra jutott esetekről.

Az afrikai sertéspestis állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható. A vírus az embert nem betegíti meg, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.

Csütörtök délben Kozák Róbert, Vedresábrány község alpolgármestere közösségi oldalán közleményt tett közzé. Ebben bejelentette: községükben, Apátkeresztúron is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért "a Kormánybiztosi Hivatal elrendelte a riasztási állapotot". Az alpolgármester kéri a lakosokat, amennyiben a betegség jeleit tapasztalják állataikon, azonnal jelezzék azt az állatorvosoknak.

A vizsgálatok igazolták

A Vedresábrány községhez tartozó Apátkeresztúron Adorján Csaba gazdálkodó/vállalkozó állományát támadta meg az afrikai sertéspestis és már több mint 30 sertése elpusztult. A laboreredmények igazolták a betegséget, ezért az állomány még élő egyedeit meg kell semmisíteni. Erről már a Polgármesteri Hivatal is értesítést kapott, nyilatkozta Barcui Barna polgármester és megtették a szükséges intézkedéseket. A betegség különben emberre nem ragályos, a beteg állatokat azért kell levágni és elégetni, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább. A regisztrált állatok után a gazdák kártérítést kapnak. A közigazgatásilag Székelyhídhoz tartozó Érolasziban is sertéspestis gyanús esetek vannak. Smid Piroska sertésállományából már több mint 10 elpusztult, de a többiek is folyamatosan a betegség jeleit mutatják, szomszédjaiban is vannak beteg állatok. Dr. Oláh Emil állatorvos állandóan látogatja az állományt, az elpusztultakból próbákat küld a megyei állat-egészségügyi laboratóriumba. Az eredmények még nem érkeztek meg, tehát ez esetben csak sertéspestis gyanúról beszélhetünk, mondta az állatorvos. Az ilyenkor szokásos szóbeszéd szerint a betegség más településeken is megjelent, ezt azonban a polgármesterek és állategészségi szakemberek nem erősítették meg. Az esetre a sajtó figyelmét Smid Piroska hívta fel.

Nincs ellenszer

Az afrikai sertéspestis vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. A vírus az embert nem betegíti meg, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet. A fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell. A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A szükséges óvintézkedéseket: utcai ruhában ne menjenek az állatok élőhelyére, utóbbiak bejáratánál ajánlott fertőtlenítést végezni; az állatokat jól elkülönített helyeken tartsák, azok ne kerülhessenek kapcsolatba más állatokkal, sem tenyésztett, sem vadon élőkkel; az állatok etetését csak ellenőrzött forrásból származó táppal végezzék, ne használjanak fel konyhai hulladékot, sem saját háztartásból, sem vendéglátóhelyekről származót; ne vásároljanak malacokat ismeretlen eladóktól, csak onnan, ahol az áruba bocsátott egyedek rendelkeznek állatorvosi bizonylattal; az állatok etetéséhez ne használjanak a mezőről gyűjtött növényzetet, mert az fertőzött lehet vadon élő állatok által.

Rencz Csaba

Szőke Ferenc