2018.12.27. 12:54
Új színben pompázik a hegyközújlaki templom
Új, modern nyílászárók kerültek a hegyközújlaki százharminc éves templomra, de megújult a templomkülső is. Isten Háza új színben pompázik a hegyközi dombok között. Ottjártunkor azt tapasztalhattuk, hogy a hívek bizalma kezd visszatérni az anyaszentegyházhoz.
Új, modern nyílászárók kerültek a hegyközújlaki százharminc éves templomra, de megújult a templomkülső is. Isten Háza új színben pompázik a hegyközi dombok között. Ottjártunkor azt tapasztalhattuk, hogy a hívek bizalma kezd visszatérni az anyaszentegyházhoz.
Maga a település a fellelt írásos dokumentumok alapján 1210-ben jött létre. A tatárok és törökök által elpusztított térség újra benépesítését a nagyváradi Püspöknek köszönhető. A település neve 1792-ig Pályi Újlak volt, amely a két település testvérisítéséből adódott, majd ezt követően a két település ketté válik és a Hegyközújlak nevet kapja feltehetően azért, mert magas, hegynek látszó dombokkal van körülvéve. Református temploma 1890-ben épült, melyhez az ősi elpusztult templom megmaradt falrészeit is felhasználták.
A száztíz református gyülekezeti tagot számláló Hegyközújlakon Szakács Zoltánt, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium iskolalelkészét bízták meg a lelkipásztori feladatokkal. A korábban botrányoktól sem mentes egyházközségtől a gyülekezet eltávolodott, ezért az elkövetkezendőkben nemcsak az egyházközség anyagi helyzetét kell megerősíteni, hanem a kiábrándult, megbotránkozott hívek lelkén is akad pátyolgatni való bőven. Szakács Zoltán tiszteletes úgy látja, hogy elindult az ottani közösségben egy jó irányú folyamat, az egyháztól időközben eltávolodók lassacskán visszatérnek az anyaszentegyházba. A parókia épületének felújítása is elkezdődött önkormányzati támogatással, de az utóbbi időszakban a templom külső is új színben pompázik.
Támogatások révén
A templom külső felújításáról beszélgettünk Szakács Zoltán beszolgáló lelkipásztorral, aki elmondta, hogy lényegében a templom külső felújításához két alkalommal is pályáztak a Kultuszminisztériumhoz, ahonnan összesen közel százezer lejt kaptak. Az állami támogatás második felét a magyar érdekvédelmi szervezetünknek az RMDSZ hatékony lobbijának, személyesen Cseke Attila szenátor, és Szabó Ödön képviselő urak közbenjárásának köszönhetik, mondta a lelkipásztor. Az első pályázatukból, amelyre hatvanöt ezer lejt kaptak sikerült felújítani a templom tornyát, majd ahhoz, hogy befejezzék a teljes felújítást még kaptak 34500 lejt, ez már a második pályázat volt, így sikerült befejezniük kívülről a templomot. Ez lényegében azt jelentette, hogy a régi ablakokat kicserélték modern ablakokra, illetve az ajtók teljesen fel lettek újítva, le lettek festve.
A templom külső vakolatán lévő repedéseket, porlásokat kijavították, illetve a vízlevezető rendszer is megújult, mivel több helyen is elrozsdásodott, kilyukadt a csatorna, így ázott a fal.
A tetőhöz, a tetőszerkezethez jelenleg nem nyúltak, nem volt rá szükség, hiszen azok még megfelelőek, a toronysisak bádogja is a régi, még nem jelentkezett rajta a rozsda, viszont a rozsda megjelenésének megelőzéseként egy speciális festékkel átmázolták. A vakolattal volt több baj, volt ahol megrepedt, megbomlott, amelyet a kőművesek szakszerűen kijavítottak majd az egész templomot és tornyot átfestették.
Ottjártunkor, késő őszi, esős vasárnap délelőtt lévén is viszonylag a gyülekezet mintegy 15-20%-a volt a templomban, ez is alátámasztja, hogy a hívek bizalma kezd visszatérni az anyaszentegyházhoz.
Tóth Zsigmond