Tegnap, 6:00
Íme: mi történne, ha a Bennu aszteroida eltalálná a Földet?
Nem riogatás, tudományos kutatás tárgya: ennek az aszteroidának 1 a 2700-hoz az esélye, hogy 2182-ben összeütközik a Földdel. A becsapódása globális telet és szárazságot okozna.
Aszteroida illusztráció
Forrás: Shutterstock
Kutatók számítása szerint csekély az esélye annak, hogy 2182. szeptember 24-én az űrkőzet a Föld felszínének csapódjon. Bár a katasztrófa bekövetkezése 0,037 százalékos, a Bennu azért még mindig az egyik legveszélyesebb ismert aszteroida a Naprendszerünkben, és fel kell készülnünk rá, hogy a megadott időben jönni fog.
Egy, a maga nemében első, február 5-én a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány a bolygószintű kárt szimulálta, amelyet a Bennu becsapódása okozna, és
hirtelen tél kialakulásához, valamint globális élelmiszerhiányhoz vezetne.
A dél-koreai kutatócsoport munkája azt mutatja be, hogy a Föld klímáját és élővilágát hogyan befolyásolná egy ilyen súlyos katasztrófa. Megállapításuk szerint az aszteroidával való ütközés hatásai akár három-négy évig is eltarthatnak. A több száz millió tonna felszálló por jelentősen csökkentené a Föld felszínét elérő napfényt, ami a hőmérséklet csökkenését okozná szerte a világon, és befolyásolná a növények növekedését.
A Bennu egy viszonylag kicsi – relatív fogalom, a NASA fenti animációja az Empire State Buildinggel és az Eiffel-toronnyal veti össze – aszteroida, amely körülbelül hatévente közelíti meg a Földet. A tudósok úgy vélik, hogy egy sokkal nagyobb, szénben gazdag aszteroidáról törhetett le körülbelül 700–2 milliárd évvel ezelőtt, és fokozatosan egyre közelebb sodródik a Földhöz.
Már volt célpontja egy történelmi NASA -küldetésnek, az OSIRIS-RExnek, amely 2020 októberében elcsípte a Bennu egy darabját, majd 2023 szeptemberében ledobta a Földre. A küldetés lehetővé tette a tudósoknak, hogy közelről vizsgálják meg az ősi sziklát. Meglepetésre kiderült, hogy a Bennu tartalmazza az élet létfontosságú építőköveit.
Látott már a Föld a Bennu – valószínűtlen – becsapódásánál rosszabbat is. Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt egy nagyjából 10 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Földbe, elpusztítva az élőlények nagy részét, köztük a dinoszauruszokat is. A körülbelül fél kilométer széles Bennuhoz képest a dinoszauruszgyilkos aszteroida hatalmas volt. Ennél sokkal gyakoribbak a Naprendszerben a Bennu-féle közepes méretű aszteroidák.
Axel Timmermann, a dél-koreai Pusan Nemzeti Egyetem Klímafizikai Központjának (ICCP) igazgatója és a tanulmány társszerzője szerint átlagosan 100-200 ezer évenként ütköznek a Földnek közepes méretű aszteroidák.
Ez azt jelenti, hogy korai emberi őseink már tapasztalhattak ilyen eseményeket, amelyek hatással voltak az emberi evolúcióra, sőt, genetikai felépítésünkre is.
A Bennu becsapódásának modellezése szerint az ütközés 100–400 millió tonna port juttatna a felső légkörbe, amely hatással lenne a globális éghajlatra, a légkör kémiájára, a szárazföldi növények, valamint az óceánok planktonjainak fotoszintézisére.
Az ütközés legdrámaibb kimenetele az lenne, hogy a nagy mennyiségű por elhomályosítaná a légkört, ami a Nap fényének elhalványulását eredményezné. A tanulmány szerint a Nap elsötétülése felszíni lehűlést, 15 százalékos csapadékcsökkenést és az ózonréteg súlyos, mintegy 32 százalékos leépülését okozhatná. Ami bizonyosan hatalmas fennakadásokat okozna a globális élelmezésbiztonságban.
Azonkívül, hogy a becsapódás esélye milyen csekély, vannak más jó hírek is! Tudósok, kutatók dolgoznak azon, hogy a Föld sorsát a szerencsés véletlenből inkább a földiek kezébe tegyék. A NASA 2022. szeptemberben elvégzett, sikeres Double Asteroid Redirection Test (DART) tesztje bebizonyította, képesek vagyunk megvédeni a bolygót az űrből érkező sziklás beavatkozókkal szemben, mert
képesek voltak megváltoztatni egy aszteroida röppályáját.
A DART csapata ugyanis egy hűtőgép méretű űreszközt küldött ütközési pályára a Dimorphosszal, egy 160 méter széles aszteroidával. Az űrszonda 2022. szeptember 26-án 22 500 kilométer per órás sebességgel közvetlenül a Dimorphosnak csapódott.
A potom 308 millió dollárba kerülő DART-kísérlet annyira kiválóan működött, hogy magukat a tudósokat is meglepte. Eredetileg azt remélték, hogy körülbelül 72 másodperccel változtatják meg Dimorphos keringési periódusát, de óriási, 32 perces változást értek el: sikerült eltéríteni az aszteroidát.
Remélhetően tehát a kutatás szimulációi soha nem valósulnak meg – s nem csupán a szerencsének, hanem az emberiség találékonyságának és eltökéltségének köszönhetően.
