Megtalálták az ember 1,4 millió éves elődjét

A feltárt töredékes arccsontok a Homo affinis erectushoz tartoznak, családfánk egy igencsak ezoterikus ágához, amely több mint egymillió évvel ezelőtt élt. Az Észak-Spanyolországban talált emberi arc valaha egy primitív archaikus emberé volt, aki a korai emberek (emberfélék vagy hominidák, hominidae-k) legrégebbi bizonyítéka lett – jelentették be szerdán antropológusok.

A lelet nem a Homo antecessor (latinul: úttörő ember) nevet kapott emberi faj maradványa, pedig annak 900 000 éves maradványait korábban ugyanezen a helyen találták meg. Inkább a Homo affinis erectushoz tartozik – és a Nature-ben közölt lelet azt jelzi, hogy Európában már a kora pleisztocén végén felbukkant a korai ember.

A maradványokat 2022 júniusában találta meg Édgar Téllez akkori PhD-hallgató.

„Tanulmányunk az emberi evolúció történetének új szereplőjét mutatja be Európában, a Homo affinis erectust – fogalmaz Rosa Huguet, a tanulmány társszerzője, az Institut Català de Paleoecologia Humana i Evolució Social paleoantropológusa a Nature tájékoztatóján. – Felfedezésünk igazolja, a pleisztocén kezdeti időszakában egynél több korai emberfaj élt Európában, és hogy az első emberféle, amelyik Nyugat-Európában élt, nem Homo előd volt, ahogy azt eddig hittük.”

A Homo affinis név a latin „affinis”, rokon szóból származik, amit gyakran használnak egy másik fajhoz közeli rokon, de nem feltétlenül azonos faj megjelölésére. Jelen esetben egy olyan fajra, amely nagyon hasonlít a Homo erectushoz. Az utóbbi, képünkön is ábrázolt faj körülbelül 2 millió és 100 000 évvel ezelőtt élt, és az egyik közvetlen ősünk lehetett.

A mintegy hatezer fosszilis maradvány között talált arctöredék egy korai emberé volt, aki körülbelül félmillió évvel megelőzte Homo elődeinket. A felfedezés a korai ember vándorlásának és evolúciójának olyan vonatkozásait tárja fel, amelyek messzebbre nyúlnak vissza, mint más Európából származó maradványok.

„Nyilvánvaló, hogy körülbelül egymillió évvel ezelőtt népességcsere zajlott – mondja José María Bermúdez de Castro, a CENIEH paleoantropológusa és a tanulmány társszerzője ugyanezen a tájékoztatón. – Egy valószínűleg a Homo erectusszal rokon faj átadta helyét a Homo antecessornak.”

A Homo erectusnak primitívebb arcvonásai voltak, mint  a Homo antecessornak, magyarázzák. Utóbbi arcközépi régiója inkább a mi (Homo sapiens) vonásainkhoz hasonlít. Míg a mi arcunk és a Homo antecessoré függőleges és lapos, a Homo erectuszé előrenyúlik.

„Ezek az elődök különböznek a legkorábbi emberféléktől, amelyeket Afrikán kívül dokumentáltak”, tették hozzá, utalva a grúziai Dmanisi város közelében feltártakra – az ott fellelt elődök agya jobban hasonlított a majmok agyához, mint a modern emberéhez. Az újonnan azonosított emberi csoport „valahol egy evolúciós térben van, az Afrikán kívül talált legkorábbi emberek és a Homo antecessor között”.

Mozgalmas hét volt ez az emberi eredetkutatásban. Előző napon paleoantropológusok egy csoportja bizonyítékot talált a neandervölgyiek és a kora újkori emberi csoportok hasonló viselkedésére. Kiderült, ezek olyan közeli rokonok voltak, hogy a két csoport összekeveredett, és a neandervölgyi DNS máig megmaradt emberi genomunkban.

Bár az újonnan leírt csonttöredékek nem oldják meg teljesen evolúciós eredetünk szempontjait, sőt, inkább tovább bonyolítják a narratívát, mégis hozzájárulnak az egyre összetettebb történethez, hogy fajunk miként emelkedett ki az emberfélék közül, és borította be nyolcmilliárdnyi populációval a Földet.