6 órája
Igaz, hogy akit hétvégén műtenek, nagyobb valószínűséggel hal meg?
Bármilyen értékes munkát végeznek, az egészségügyi dolgozók is emberek, elfáradnak hétvégére, néha pedig szabadságra mennek, ami a megfelelő szakképzettségű munkaerő hiányához vezethet.
Forrás: Shutterstock
Szerte a világon sok beteg a „hétvégi hatástól” tart, vagyis, hogy hétvégén a sebészeten dolgozók pihenni akarnak, s ilyenkor a kórházakban kevésbé képzett gárda látja el a rászorulókat. Nem csak az egészségügyre vonatkozik ez az aggály: például az autóiparral is összefüggésbe hozzák, mondván, a pénteken gyártott járművekkel több baj van, a fáradt, kikapcsolódni vágyó szerelők gondatlanabb munkát végeznek.
A hétvégi hatást matematikai statisztikai módszerekkel vizsgálta egy új kanadai tanulmány, és kiderült, az aggodalom nem alaptalan:
A hétvégén kezelésben részesülő betegek gyógyulása rosszabb kimenetelű; akiket pénteken vagy közvetlenül a hosszú ünnepek előtt műtöttek, azoknak lényegesen rosszabb volt a prognózisa, mint azoknak, akiket a hét elején.
A JAMA Network Open, az American Medical Association által kiadott orvosi folyóirat 429 691 beteg posztoperatív kimenetelét vizsgálta, akik 2007. január 1. és 2019. december 31. között műtéti beavatkozáson estek át a kanadai Ontarióban.
Felosztották az időszakban végzett műtéteket „hétvége előttire” – azaz pénteken vagy közvetlenül egy hosszú ünnep előttre – és „hétvége utánra” – hétfőn vagy hosszabb ünnep utáni napon végzettekre, és értékelték a műtétek rövid távú (műtét után 30 nappal), valamint a hosszú távú (műtét után egy évvel) kimenetelét. A kutatás adatai alapján megállapították, hogy
a hétvége előtt műtéten átesett betegek szignifikánsan nagyobb valószínűséggel haltak meg.
Részletesebben, a hétvége előtt műtéten átesett betegeknél 5-6 százalékkal gyakoribb volt a halálozás, a szövődmények vagy a kórházba visszakerülés valószínűsége, mint azoknál, akiket hétvége után műtöttek. Különösen a halálozási kockázat romlott az idő múlásával: 9 százalékkal nőtt 30 nap után, 10 százalékkal 90 nap után, és 12 százalékkal egy év után.
Ha meg tudja határozni a beteg, hogy mikor végezzék a műtétjét, érdemesebb hétfőre vagy ünnepnap utánra tenni.
A hétvége előtt végrehajtott sürgősségi műtétek azonban valamivel jobb eredménnyel jártak, mint a hétvége utániak. Feltételezik, ez azért alakulhatott így, mert talán a sürgősségi műtétet nem végezték el a hétvége előtt, hanem a hétvége utánra halasztották, pedig „az azonnali beavatkozás előnyösebb a sürgősségi osztályon jelentkező betegek számára”.
Bár tény, még nem teljesen egyértelmű, hogy a nem sürgősségi betegek miért halnak meg nagyobb valószínűséggel, ha pénteken műtik őket. Ezek az adatok egyébként nagyjából összhangban vannak a hétvége hatását vizsgáló más hasonló tanulmányokkal.
A tanulmány szerint a hétvégi hatás a különböző országok más-más kórházi rendszerében többtényezős okokra utal, amelyek az egészségügyi ellátás szerkezetének eltérései ellenére is fennállnak. Valószínűleg rendszerszintű tényezők, mint például személyzeti különbségek, a szolgáltatások elérhetősége és az ellátás koordinációjával kapcsolatos akadályok játszanak szerepet. Az összes alkalmazott (orvosok, ápolónők és egyéb klinikai személyzet) létszáma meredeken csökken hétvégén. Ez hozzájárulhat a megfigyelt hétvégi hatáshoz: egy szűk létszámú hétvégi csapat kisebb valószínűséggel észlelheti az akut szövődményeket.
