Kereskedelmi forgalomban az élő emberi agysejteken futó számítógép

Talán nem túlzás azt gondolni, ezzel a „géppel” köszönt be a technológia új korszaka: március 2-án kereskedelmi forgalomba került a világ első „biológiai számítógépe”, amely a laboratóriumban termesztett emberi agysejteket szilícium hardverrel egyesíti. Az ausztrál Cortical Labs cég terméke, a CL1 teljesen új típusú számítási intelligenciát kínál – dinamikusabb, fenntarthatóbb és hatékonyabban használja az energiát, mint bármely másik, jelenleg létező mesterséges intelligencia –, és az elkövetkező hónapokban a felhasználók kezébe kerül.

A szilícium chipen működő emberi sejt neurális hálózatok lényegében egy folyamatosan fejlődő szerves számítógépet jelentenek A fejlesztők szerint olyan gyorsan és rugalmasan tanul a CL1, hogy felülmúlja a szilícium alapú mesterséges intelligencia chipeket, amelyeket a meglévő nagy nyelvi modellek (LLM) betanításához, például a ChatGPT-hez használnak.

A számítógépet Wetware as a Service kínálják, tehát az ügyfelek megvásárolhatják a CL-1 bioszámítógépet, vagy távolról, felhőn keresztül dolgozhatnak a tenyésztett sejttechnológiával működő szerveren.

Miből áll ez a számítógép?

A CL1 szintetikus biológiai intelligencia (SBI), amely emberi agyi neuronokat használ. A rendszer indukált pluripotens őssejtekből (iPS-sejtekből) tenyésztett idegsejtekből áll.

A készülék valamivel nagyobb, mint egy cipősdoboz. Szerveregységek 30 darabonként alakíthatóak ki egy rackben, és a teljes rack energiafogyasztása körülbelül 850-1000 W között tartható. Az árak egységenként 35 000 dollártól indulnak.

A platformhoz tehát távolról is lehet majd csatlakozni, a tervek szerint év végére négy szerveren működik kereskedelmi felhőrendszer. Ez lehetővé teszi a biológiai neurális hálózat elérését anélkül, hogy ténylegesen fizikai eszközt kellene birtokolnia a felhasználónak.

A CL1 előlapján kis kijelző látható, ami a rendszer állapotát és mért értékeit mutatja.

Átlátszó burkolata lehetővé teszi a rendszer megtekintését. A belsejében található „létfenntartó rendszer” szűrésből, tápközeg-tárolóból, valamint szivattyúkból és hőmérséklet-szabályozó eszközökből áll az élő környezet fenntartására.

A CL1 neuronális platformján több százezer tenyésztett neuron kerül fém- és üvegelektródákra, összesen 59 elektródán alapuló hálózatot alkotva. A Cortical Labs fogalmazása szerint a neuronhálózat mérete valahol „a hangya és a csótány agya között van”.

Energiafelhasználásban a CL1 jelentősen hatékonyabb a jelenlegi mesterséges intelligencia (MI) rendszereknél. Ezen kívül, míg az MI-rendszereknek nagy mennyiségű adatból kell tanulniuk, a bioinformatikai rendszerek, mint a CL1, képesek összetett döntéseket hozni kis mennyiségű adatból is. A Cortical Labs úgy magyarázza, hogy

Az agysejtek etikája egy edényben

„A CL1 egyfajta életforma, ami különbözik az állatokétól és az emberekétől. Az intelligencia mérnöki megközelítésének tekintjük”, mondja Dr. Brett Kagan, a Cortical Labs tudományos igazgatója az ABCNetnek, Ausztrália nemzeti műsorszolgáltatójának. „Az intelligencia alapját képező idegsejteket új módon építjük fel. (...) Nem kell apró embereket, macskákat vagy egereket létrehoznunk egy edényben. Felépíthetünk különálló idegrendszereket, és bármilyen célra felhasználhatjuk. (...) Tesztelhetjük és értékelhetjük őket, elkerülhetjük a velük kapcsolatos kockázatokat.”

„Hosszú távú küldetésünk volt, hogy demokratizáljuk a Minimális Életképes Agyat, és speciális hardver vagy szoftver nélkül hozzáférhetővé tegyük a kutatók számára” – mondja Chung Hongwen, a Cortical Labs vezérigazgatója. „Kutatók és újítók milliói dolgozhatnak majd a CL1 által kínált lehetőségekkel.”

„Az agykéreg testesíti meg legjobban az emberi agy egyediségét, mert másképpen néz ki és fejlődik az emberben, mint más fajokban.”, magyarázza Kagan.

Más, a területen dolgozó tudósokhoz hasonlóan a Cortical Labs csapata is tisztában van kutatásaik érzékenységével. Bár a jelenleg használt organoidok nagyon messze vannak az agy összetettségétől, aggasztó gondolat, hogy végül majd nagyobb hálózatok netán megértik állapotukat, azaz tudatra ébrednek – és akár az emberekéhez hasonló képességekre is szert tehetnek.

„Ma azt gondolom, hogy ez alaptalan aggodalom. Úgy vélem, elszalasztott lehetőség lenne, ha nem tudnánk használni egy olyan rendszert, amely például – többek között – pusztító agyi betegségek gyógyítására is alkalmas lehet”, magyarázza az ABCNetnek Dr. Silvia Velasco őssejtkutató. „Ugyanakkor fontos, hogy előre jelezzük a lehetséges aggályokat, amelyeket ezeknek a modelleknek a használata felvethet.”

Dr. Kagan szerint is léteznek ilyen félelmek, de a terület még gyerekcipőben jár, mondja, és figyelnek az etikai határokra. Éppen ezért dolgozunk együtt nagy számú bioetikussal – válaszolja.