Nem váratlan, de különös döntést hozott a Facebook

Nem könnyű értelmezni Rob Leathernnek, a médiavállalat termékigazgatójának a mai blogbejegyzését, hogy nem ellenőrzik a politikai hirdetések tartalmát.

A Facebook szoftveres (és alkalmazotti) armadája képes feldolgozni és elemezni az okostelefonok mikrofonjai előtt elhangzottakat – még akkor is, ha nincs elindítva a közösségi portál alkalmazása. Kissé alulöltözött személyek képének posztolására azonnal és bátran lecsap, s letiltja a rendetlenkedő felhasználót.

Pár napja olvashattuk, hogy a mesterséges intelligencia segítségével készült, deepfake videókat letörlik: akkor

miért éppen a jól fizető politikai hirdetések szabályozásába törik bele a bicska?

Leathern ezzel csak megerősítette Mark Zuckerberg álláspontját, amelyet a Facebook internetes közösségi hálózat alapítója a washingtoni kongresszusban fejtett ki a szólásszabadságról folytatott vita során még tavaly októberben.

„Elveinket arra alapozzuk, hogy az emberek megérthessék azokat, akik az irányításuk mellett kötelezik el magukat, és akiknek mondandóját nyilvánosan meg kell vitatni” – írta most blogjában Leathern.

Bejegyzése egybecseng Zuckerberg kongresszusban kifejtett véleményével, miszerint demokráciában nem a techcégeknek, hanem maguknak az embereknek kell eldönteniük, hogy mit tartanak hitelesnek.

A Facebook bevételeinek és óriási profitjának nagy része éppen abból származik, hogy képes rendkívüli pontossággal megcélozni a felhasználóit.

A politikusok pedig, köztük az idei amerikai elnökválasztáson induló jelöltek is felismerték ennek előnyeit és politikai hasznát, és óriási összegeket költenek megjelenésükre e platformon.

Hónapok óta tart a vita az Egyesült Államokban arról, hogy kell-e szabályozni a közösségi médiumokban megjelenő politikai üzeneteket, amelyek alkalmasak lehetnek a félrevezető információk sulykolására, s a választópolgárok manipulálására is.

A Facebook a szólásszabadságra hivatkozva eddig következetesen elutasította a szabályozást.

Ellenben a Twitter úgy döntött, hogy betiltja a politikai reklámokat, míg a Google köztes megoldást választott. A Google vezetői novemberben jelentették be, hogy az eddigi tartalomszabályozást megszigorítják ugyan, de néhány, kirívónak ítélt kivételtől eltekintve továbbra sem ellenőrzik a platformon megjelenő információk igazságtartalmát.