Egy új módszernek köszönhetően meggyógyulhatnak az ételallergiások

Világszerte minden 10. embernek van valamilyen ételallergiája. Nekik kétszer kell ellenőrizni az étlapokat, kikérdezni alaposan a pincéreket, beszkennelni az apró betűs részeket a szupermarketben és kérdéseket feltenni, ha valaki keksszel kínálja őket. Minden étkezés egyfajta kockázatkezelési felméréssé válik. Mindez világszerte óriási problémát jelent, a tudósok ezért folyamatosan próbálnak új módszereket kitalálni a különböző ételallergiák leküzdésére – olvasható az Origo cikkében.

Az ételallergia nagyon veszélyes is lehet

Az ételallergiák leküzdésére irányuló erőfeszítés a formononetin nevű növényi alapú vegyület felfedezéséhez vezetett, amely végre képes lehet kezelni és talán még gyógyítani is az ételallergiákat.

Ahogy arra a kutatók rámutattak, bizonyos élelmiszerek, mint például a tejtermék, a szója, a búza és a földimogyoró olyan alapvető tápanyagokat biztosítanak számunkra, mint a vitaminok és az ásványi anyagok. Ezenkívül az általuk kínált összetett szénhidrátok, egészséges zsírok és teljes értékű fehérjeforrások révén segíthetnek egészségesek és erősek maradni.

Azoknak azonban, akik allergiásak ezen élelmiszerek bármelyikére, komoly veszélyt jelenthet a csalánkiütés, a légszomj és a sípoló légzés, sőt esetenként akár az anafilaxia. Bár ritka, ez utóbbi gyorsan halálossá válhat, különösen akkor, ha az allergiás egyén nem rendelkezik adrenalinnal, más néven epinefrinnel a reakció kezelésére.

Allergia esetén a szervezet védekező rendszere tévesen úgy reagál bizonyos élelmiszerekre, a többnyire ártalmatlan anyagokra, például virágporra, élelmiszerekre vagy házi porátkára, mintha azok károkat tennének, ezért az immunrendszer sejtjei ellenanyagot termelnek, hogy az idegen anyaggal szemben védekezzenek. Ez a túlérzékenység arra készteti a szervezetet, hogy túlreagáljon azáltal, hogy aránytalan immunválaszt vált ki az allergénnel való érintkezéskor. Az esetek többségében az allergiás reakció azonnali tüneteket produkál, amelyek enyhék és súlyosak egyaránt lehetnek.

A kagyló és a földimogyoró a leggyakoribb ételallergia

Az még nem teljesen világos a tudomány számára, hogy mi okozza az egyes allergiákat vagy hogy egyesek miért lesznek erre hajlamosabbak, mint mások. Az eddigi tanulmányok genetikai és környezeti tényezőket egyaránt összefüggésbe hoztak az allergiával, miközben azt is kimutatták, hogy a felnőttek 45 százalékánál alakulhat ki intolerancia valamely élelmiszerrel szemben.

A kutatások szerint nagyon úgy tűnik, hogy az allergiák száma nő, nemtől vagy etnikai háttértől függetlenül is kialakulhat. 

Egy korábbi, 2017-es tanulmány eredményei szerint a kagylóallergiák előfordulása például 7 százalékkal, a dióféléké 18 százalékkal, a földimogyoróé pedig 21 százalékkal nőtt. Összességében a kagyló és a földimogyoró tartozik a leggyakoribb ételallergiák közé.

Ahogy a szakemberek rámutattak, amikor a szervezet allergiás reakciót vált ki bizonyos élelmiszerekre, az immunrendszer immunglobulin E (IgE) antitesteket termel, amelyek a szörnyű tünetekért felelősek. A kutatók új, biztató eredményeiket az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság éves találkozóján mutatják be a 2022-es Experimental Biology, az EB találkozón, amelyet április 2. és 5. között tartanak Philadelphiában.

Fejlett számítási módszereket kombináltak különböző kísérletekkel

Korábban a formononetin vegyületet például már potenciális terápiás szerként azonosították a tudósok, mivel csökkenti az IgE termelését. Egy újabb tanulmányban Ibrahim Musa, a New York-i Orvostudományi Főiskola patológia, mikrobiológia és immunológia doktorjelöltje által vezetett kutatók fejlett számítási módszereket kombináltak különböző kísérletekkel, hogy betekintést nyerjenek a formononetin és az allergiás reakciók kapcsolatába. A kutatás eleinte igen göröngyösen indult.

A vizsgálatot még 2020-ban kezdtük el és 2021-ben fejeztük be, de éppen most jöttünk ki a COVID-19 világjárvány miatti lezárásokból, és intézményünk végre jóváhagyta, hogy visszatérjünk a laborba. Laboratóriumunk hatékony működése és a korlátozások melletti munka folytatása némi kihívást jelentett, de örültünk, hogy újra a laborban folytathatjuk; nem tudtuk, hogy újra le kell-e állnunk, de folytattuk a munkát, és élveztük minden napját, ahogy haladtunk tovább

– mondta Musa a ZME Science online tudományos portálnak.

Hozzátette, hogy a megrendeléseik sem érkeztek meg időben a globális anyaghiány miatt, ezért a célok érvényesítése a szokásosnál kicsit tovább tartott.

Miután a farmakológiai adatbázisokat átvizsgálták az ételallergiákban szabályozott gén- és fehérjecélpontok azonosítása érdekében, a kutatók ezeket a célpontokat a laboratóriumban tenyésztett sejtvonalak segítségével validálták. Ezek a kísérletek végül megerősítették, hogy a formononetin valóban nagymértékben részt vesz az IgE előállításához szükséges gén és fehérjék expressziójában.

Növényi eredetű vegyületünk, a formononetin ígéretes eredményeket mutatott az IgE termelés csökkentésében, és ebben a vizsgálatban megmutattuk azokat a célpontokat a humán plazma B-sejtekben, amelyeket a formononetin szabályoz. Ez egy hatalmas lépés a működési mechanizmus megértése felé, és egyfajta önbizalmat adhat nekünk ahhoz, hogy továbbléphessünk a következő szakaszba, amely egy in vivo preklinikai vizsgálata

– mutatott rá Ibrahim Musa.

Hozzátette, hogy a formononetin, ellentétben az omalizumabbal, amely az FDA által jóváhagyott gyógyszer az allergiák kezelésére, megakadályozza az immunglobulin E képződését a B-sejtekből azáltal, hogy bekapcsolja vagy kikapcsolja a sejtben lévő specifikus célpontokat, így hatékonyabb terápiás eszköz lehet az allergiás betegségek kezelésében és megelőzésében hosszú ideig. Musa elmondta, hogy amennyire az in vitro vizsgálat során észrevette, a formononetinnek nem voltak nyilvánvaló mellékhatásai vagy hátrányai. Az igazi próba azonban még hátravan. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy tanulmányozzák a lehetséges formononetin-terápiát a mogyoróallergiában szenvedő egereken.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)