2022.05.17. 15:15
Ezer szárazföldi csigafaj felfedezésében bízik a magyar zoológus
Új-Kaledóniában végzett jelentős kutatómunkát egy nemzetközi expedíció tagjaként Páll-Gergely Barna zoológus, malakológus, aki a napokban tért haza a szigetcsoportról. A fiatal magyar kutató azt reméli, hogy a többéves program végén akár ezer új szárazföldi csigafajt is fel tudnak fedezni Új-Kaledóniában. A terepmunka után most jön az anyagok feldolgozása.
A napokban tért haza a Franciaországhoz tartozó Új-Kaledóniából Páll-Gergely Barna zoológus, malakológus, aki egy hónapot töltött a Csendes-óceán délnyugati részén levő szigetcsoporton. A fiatal kutató eddigi pályafutásáról már korábban beszámolt a Magyar Nemzet, megírták, hogy mostanáig körülbelül százötven csigafajt fedezett fel a világon, főként Ázsiában.
Páll-Gergely Barna a lapnak azt mondta, hogy a trópusi szigetcsoporton a Párizsi Múzeum megbízásából végzett kutatómunkát. Az intézmény ugyanis évekkel ezelőtt elhatározta, hogy fel akarja mérni a szárazföldi csigákat Új-Kaledóniában, és ennek érdekében egy komoly programot indított, amiben a magyar szakember is részt vesz. – Jelenleg körülbelül 230 szárazföldi csigafajt ismernek a szigetcsoporton, de arra számítunk, hogy a programnak köszönhetően további 800-1000, eddig ismeretlen fajt sikerül majd felfedezni – emelte ki a magyar kutató.
Az első expedíció 2018-ban volt, azóta pedig évente egy hónapot tölt a kutatócsoport Új-Kaledóniában. Kivételt képezett 2020, amikor a kutatómunka csak háromhetes volt a koronavírus-járvány miatt, 2021-ben pedig ugyanebből az okból el is maradt. Egyelőre további két expedíciót terveznek még, 2023-ban és 2024-ben, s ezzel a teljes szigetcsoportot bejárják, és olyan anyagmennyiséggel rendelkeznek majd, amelyből a helyben élő legtöbb szárazföldi csigafajt le tudják írni. Több év, akár egy évtized aprólékos munkája után fog kiderülni, hogy pontosan hány új fajt találtak. Ehhez minden lelőhelyről származó tételt össze kell pontosan hasonlítani, ami nagyon komoly munka lesz.
– A terepen a Párizsi Múzeum munkatársaival, illetve egy német kolléganővel dolgoztam most együtt, és volt két-három helyi segítőnk is. A munkát minden nap reggel kezdtük a gyűjtéssel, majd utána kora délutántól éjfélig az ideiglenes laborunkban dolgoztunk az anyaggal. A munka nagyon monoton és embert próbáló, de mindannyian nagyon szeretjük. S fontos kiemelni, hogy büszkék vagyunk a programra, mert ilyen szintű kutatóexpedíciók világszinten sincsenek
– hangsúlyozta Páll-Gergely Barna.
A szakember elmondta, hogy az idén is többször kerültek érdekes helyzetbe, láttak például tengeri kígyót szárazföldön, ahol az állat a tojásait rakja le. Maga a sziget egyébként nagyon barátságos, nincsenek emlősök, és így a növények sem szúrósak és tüskések.
A fiatal magyar kutató kérdésre kifejtette, hogy a gyűjtött anyagot a következő hónapokban, években dolgozza majd fel. Az aprólékos összehasonlító munkát itthon végzi, de két hetet a Párizsi Múzeumban is eltölt majd, ahol pontosan felcímkézi az anyagokat.
Borítókép: Páll-Gergely Barna. (Fotó forrása: Facebook/Páll-Gergely Barna)
