Megállíthatók a járványok?

Miközben a szakértők a hét közepén még abban reménykedtek, hogy néhány héten belül lecseng a kínai Vuhanból indult a WHO által COVID-19-nek elnevezett új koronavírus okozta járvány, azóta kiderült, lehet, hogy most jön csak a neheze – írja a Vasárnap Reggel. A szakértők ugyanis a kínai adatokból indultak ki, matematikai modelleken is futtatva őket, csakhogy az adatok pontossága megkérdőjelezhető. Csütörtöki elemzésében a Reuters hírügynökség rámutatott: annak, hogy hirtelen megnövekedett a kínai Hupej tartományban az új koronavírus okozta megbetegedések és halálesetek hivatalos száma, annak tudható be, hogy új diagnosztikai eljárásrendet alkalmaznak. Így

egyelőre nem lehet tudni, kell-e számítani az eddiginél sokkal súlyosabb válságra, vagy lassult a vírus terjedésének üteme.

Ami biztosnak látszik, a Kínában karaténba zárt tartományokban – elsősorban Hupejben – várhatóan még sokan fognak belehalni megbetegedésekbe és százezer fölé emelkedhet a fertőzöttek száma.

Gyors terjedés, szigorú karantén

Ugyanakkor úgy tűnt, hogy Kínán kívül csak kisebb gócpontok alakultak ki, csupán egy-egy vírushordozó fertőzött meg másokat, Németországban egy tanácskozáson, a Japán partjainál veszteglő óceánjárón pedig utasként. Ezekben az esetekben is vesztegzárral biztosították az egészségügyi hatóságok, hogy ne terjedhessen tovább a kór. Ám szerdán

Angliában már olyan kínai nőnél állapították meg, hogy fertőzött, aki repülőgépen érkezett a szigetországba, és utólag jelentkezett tüneteivel orvosnál. Vagyis zavartalanul átjutott több szigorú repülőtéri szűrővizsgálaton, miközben a szervezetében már dolgozott a vírus…

A kórtól addig mentes Egyesült Királyságban emiatt további fertőzöttek jelentkezésére számítanak, de utánkövetéssel a repülőgép többi utasának vizsgálatát is kezdeményezik.

Közben Vietnámban karantén alá helyeztek egy tízezres települést, miután öt embernél kimutatták a koronavírust. Egy nőnél jelentkeztek először a kór jegyei, egyelőre nem ismert, hol fertőződött meg. Az Egyesült Államokban egy Kínában járt férfinél mutatták ki a vírust, aki a múlt héten légi úton érkezett Vuhanból a haditengerészet bázisára a dél-kaliforniai Miramarba. Karanténban tartanak egy nőt is, aki szintén repülőgéppel érkezett vissza a hazájába. Őt korábban tévedésből elengedték a kórházból, mert tévesen címkézték fel a koronavírus kimutatására szánt laboratóriumi mintáját… Mindez arra utal, hogy a kínai karanténokból mégis kiszabadulhatott a vírus. Akár napokon belül kiderülhet, elegendőek-e a megfékezésére világszerte eddig tett óvintézkedések.

Akár egy éven belül meglehet a védőoltás

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa elmondta: akár egy éven belül hatékony és biztonságos védőoltás állhat rendelkezésre, de

már most is vannak olyan, korábban is ismert gyógyszerek, amelyek hatékonynak tűnnek a vírus ellen.

Már ígéretes vizsgálatok folynak négyféle oltóanyaggal is, az ellenszer embereken való kipróbálására azonban még hónapokat kell várni. Már az is szép eredmény, hogy ilyen gyorsan elkészültek. A legújabb módszerekkel a szakemberek ugyanis a korábbinál gyorsabban tudják elemezni a vírus DNS-ét, és így hamarabb megtalálhatják a kórokozó gyenge pontjait.

Habár a világ most érthető okokból a koronavírus okozta járványra összpontosít, akadnak tőle sokkal veszélyesebb vírusok is. Az Origo összegyűjtötte a kilenc legveszedelmesebbet.

Marburg-vírus

1967-ben írták le először, amikor egy kutatólaborban többen megbetegedtek a kórokozótól. A vírus fertőzött majmokról terjedt át az emberre. Tünetei nagyon hasonlítanak az Eboláéra: ugyanúgy vérzéses lázat okoz, ami könnyen a szervek leállásához és halálhoz vezethet. Első felbukkanásakor 25 százalék körül volt a halálozási rátája, ez az arány azonban az 1998-2000 között pusztító kongói, majd a 2005-ös angolai járvány idején elérte a 80 százalékot.

Ebola

Az emberiség 1976-ban találkozott vele először, közel egyszerre jelent meg Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Vérrel és más testnedvekkel terjed, de elkapható úgy is, ha fertőzött állatok vagy emberek szöveteivel kerülünk kapcsolatba. A tudomány számára ismert törzsei eltérő mértékben veszélyesek. Létezik olyan törzs (Reston-vírus), ami nem okoz tüneteket emberekben, míg a szudáni törzs halálozási rátája az 50 százalékot is meghaladja. Az eddigi legkomolyabb Ebola-járvány 2014-ben tört ki Nyugat-Afrikában.

Veszettség

Habár az 1920-as években bevezetett vakcina a fejlett világban majdnem teljesen felszámolta a betegséget, a fejlődő országokban még mindig komoly egészségügyi problémákat jelent a vírus.

A veszettséget kezdetben fejfájás, végtaggyengeség, mérsékelt láz, lehangoltság, álmatlanság jellemzi, majd a következő szakaszban jönnek a légzési és nyelési görcsök, a remegés, az ingerlékenység, dühöngés és az intenzív nyálfolyás. A végső pedig a bénulási szakasz, amely víziszonnyal (a bénulások előtt ugyanis a nyelés, amelyet reflexszerűen már a víz látványa is kiválthat, görcsös fájdalmat okoz), fokozódó gyengeséggel, eszméletvesztéssel jár.

Nagyon kevés kivételtől eltekintve ezt követően beáll a halál.

HIV

Az első HIV-fertőzéseket az 1980-as években dokumentálták, azóta 36 millióan vesztették életüket a betegségben. A kutatók bármennyire is igyekeznek, nem tudnak védőoltást létrehozni ellene, ez többek között arra vezethető vissza, hogy a kórokozó folyamatosan változik. Szerencsére a HIV a mai modern gyógyszeres kezelések mellett több évtizeden keresztül tünetmentes lehet, a következő orvosi cél a teljes gyógyultság. A leginkább érintett régiók itt is a szegényebb országok közül kerülnek ki, az új megbetegedések 95 százaléka Afrikában történik.

Fekete himlő

A fekete himlő egyike azon két fertőző betegségnek, amit az embernek sikerült világszerte felszámolni. Eltűnése előtt azonban évezredekig keserítette az emberiség életét, három fertőzöttből egy biztos nem élte túl a kórt. Akik életben maradtak, azokon is örök időkre nyomot hagyott a betegség, sokan megvakultak, vagy nem múló hegeket szereztek.

A vírus még nagyobb pusztítást végzett Európán kívül, különösen az amerikai őslakosok körében, becslések alapján populációjuk 90 százaléka az európaiak által behurcolt kórokozó áldozatává vált. Csak a 20. században 300 millióan haltak meg fekete himlőtől.

Hantavírus

A kórokozó akkor kapott nagyobb médianyilvánosságot, amikor 1993-ban egy fiatal navahó indián férfit és menyasszonyát furcsa betegség kezdte gyötörni: napokon belül súlyos légzési nehézség alakult ki náluk, majd rövidesen meghaltak. Szervezetükben a HPS (hantavírus pulmonalis szindróma) jelenlétét mutatták ki a szakemberek. A fertőzés forrása egy, a házukban élő őzegér volt. Az ember az állati vizelettel, szennyezett vízzel, vagy talajjal érintkezve fertőződhet, a kórokozó legtöbbször a légutakon keresztül hatol be. A vírus hordozói és terjesztői a rágcsálók.

Influenza

A WHO statisztikái szerint egy tipikus influenzaszezon világszerte csaknem félmillió halálos áldozatot szed évente. Még rosszabbak az adatok, ha egy új vírustörzs üti fel a fejét, ebben az esetben a betegség gyorsabban terjed, és többen is halnak meg tőle. Az eddigi legpusztítóbbnak az 1918-as spanyolnátha-járvány számít, ami a világ népességének 40 százalékát betegítette meg. A kórtól összesen 50 millióan haltak meg, többen, mint ahányan az első világháborúban elestek. Szakértők szerint van esély arra, hogy a katasztrofális járvány egyszer megismétlődhet, ez elsősorban a kórokozó mutációinak irányától függ.

Dengue-láz

A csonttörő lázként is ismert betegséget okozó vírus az 1950-es években csapott le először a Fülöp-szigetekre és Thaiföldre, majd csakhamar a föld összes trópusi és szubtrópusi régiójába betört. Jelenleg az emberiség 40 százaléka él olyan területen, ahol a kórt terjesztő szúnyogok megtalálhatók. A vírus a klímaváltozás miatt a jövőben várhatóan olyan helyekre is el fog jutni majd, ahol egyelőre még nincs jelen.

A WHO adatai szerint évente 50-100 millió embert fertőz meg a kórokozó, és bár sok más vírussal összehasonlítva a halálozási arány némileg alacsonyabb, esetenként súlyos vérzéses lázzal járó tüneteket idéz elő. Egyelőre nincs védőoltás a vírus ellen, a fejlesztések azonban gőzerővel folynak.

Rotavírus

A rotavírus a csecsemőknél és a kisgyermekeknél előforduló heveny hányás és hasmenés egyik leggyakoribb oka, amely súlyos kiszáradáshoz vezethet. A gyermekek többsége 5 éves koráig átesik rotavírus-fertőzésen, emiatt sok édesanya hajlamos jelentéktelen gyerekbetegségnek tekinteni. Ez azonban tévedés: ebben a korosztályban a kórházi kezelést igénylő hasmenéses betegségek oka legtöbbször éppen a rotavírus.

Ahogy a legtöbb betegség, ez a kór is a fejlődő országokban okozza a legnagyobb problémákat: a WHO becslése szerint 2008-ban közel félmillió 5 évesnél fiatalabb gyermek halt meg a fertőzésben. A vírus ellen szerencsére már létezik hatékony védőoltás.