Jelentősek az erdélyi önkormányzatok uniós bevételei

A megyei és helyi önkormányzatok országosan 5,4 milliárd euró összegben hívtak le uniós forrásokat 2011 és 2017 között – mutat rá az Erdélystat friss elemzése. Ez az elemzett periódusban a Románia által elnyert összes uniós bevétel (36,2 milliárd euró) közel 15%-a.

Az összes önkormányzati uniós támogatás közel 50%-át a községek által elnyert összegek tették ki. A városok részesedése 29%, a megyei tanácsoké pedig 22% volt ebben az időszakban.

Az európai uniós forrásokból származó bevételek átlagosan 6,4%-ot tettek ki az összes (megyék, városok, községek) önkormányzati jövedelmekből 2011–17 között. A községek esetében az uniós források magasabb arányban, 10,7%-ban járultak hozzá a települési bevételekhez. Kiemelendő, hogy a gazdasági válság alatt, az uniós források 16% fölötti arányban járultak hozzá a községek költségvetéséhez. A városok esetében az uniós jövedelmek kisebb mértékben, 3,6%-ban járultak hozzá az önkormányzati bevételekhez az elemzett periódusban.

A romániai régiók közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat 2011–17 között. Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat.

Az erdélyi régiók közül Partium és Dél-Erdély hívott le nagyobb összegben uniós forrásokat. A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak a legnagyobb sikerrel uniós pénzekre.

A régiókat könnyebben összehasonlíthatjuk, ha az egy főre eső uniós jövedelmet vesszük figyelembe. Erdélyben az egy főre eső uniós bevétel 2011–17 között 350 euró volt, ez 30%-kal van az országos átlag fölött (268 euró). Moldva az országos átlag körüli szinten, Havasalföld ez alatt helyezkedik el. Erdélyben a legnagyobb egy főre eső jövedelmű régió Észak-Erdély (463 euró), de a jelentős magyar lakossággal rendelkező Partium (433 euró) és Székelyföld (417 euró) is az erdélyi átlag felett teljesített.

A romániai városok 86%-a hívott le uniós pályázatot 2011–17 között. A nagyvárosok közül Nagyvárad, Iași és Temesvár nyert a legnagyobb értékben uniós pályázatot az elemzett időszakban. Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsvár egy főre jutó uniós bevétele az országos átlag körüli szinten volt, Marosvásárhely az országos átlag fölött, míg Szatmárnémeti az országos átlag alatt található. A legalább 35%-ban magyarlakta városok közül Borszék, Kovászna, Erdőszentgyörgy és Nagykároly teljesített kiemelkedően az egy főre jutó uniós bevételek alapján.

A romániai községek 80%-a hívott le uniós pályázatot 2011–17 között. Minden erdélyi régióban magasabb ez az arány a romániai átlagnál. Észak-Erdélyben a községek 96%-a jutott uniós pénzekhez. A nagyobb arányban magyarlakta községek közül a legtöbb uniós pályázatot Szilágy megye, Észak-Bihar és Gyergyó-vidék községei nyertek. A legnagyobb értékű uniós pályázatot Székelyföldön Gyergyóalfalu, Közép-Erdélyben Szászfenes, Partiumban Bors nyerte el. Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér és a Hargita megyei Galambfalva esetében.

Az Erdélystat teljes elemzése az Erdelystat.ro honlapon olvasható, a települési adatlapokon pedig megtekinthetők az önkormányzatok európai uniós bevételeinek értékei.

(Erdélystat sajtóközleménye)