Elhunyt II. Alekszij pátriárka

Halála váratlanul következett be, az egyházfőt a nap folyamán az orosz nyelv és az orosz kultúra értékeiről szóló, a Megmentő Krisztus székesegyházban tartandó rendezvényre várták. A patriarkátus intézményének 1589-ben történt oroszországi bevezetése óta II. Alekszij volt a 15. ortodox egyházfő, tisztségét 1990 óta töltötte be.

Életpálya

Alekszej Mihajlovics Ridiger néven 1929. február 23-án született az észtországi Tallinban, ahová mélyen vallásos édesapja emigrált és egy templom diakónusaként szolgált. A későbbi pátriárka 1949-ben végezte el a papi szemináriumot az akkori Leningrádban. 1950-ben már a papi akadémia hallgatójaként avatták diakónussá, majd két nappal később pappá szentelték, és a tallini egyházmegyéhez tartozó Johvi templomában lett elöljáró. Később egyre ismertebb templomokban teljesített szolgálatot, majd 1961-ben a Troicko-Szergijevszkaja kolostorban belépett a szerzetesrendbe. 1961-ben lett Tallin és Észtország püspöke. Ugyanazon év őszén kinevezték a moszkvai patriarkátus külkapcsolatokkal foglalkozó osztályának helyettes vezetőjévé, majd 1964-ben érsekké avatták. Az év decemberében a patriarkátus intézőjévé (gazdasági vezetőjévé) lépett elő – e tisztséget 1986-ig töltötte be –, és ugyancsak 1964-ben a szent szinódus tagjává vált. 1965-től a patriarkátus oktatási bizottságának elnöki tisztét töltötte be, s e tisztsége alól 1986-ben mentették fel. 1963-tól 1979-ig az orosz ortodox egyház szent szinódusának a keresztény egység és az egyházak közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó bizottságának is tagja volt. 1968 februárjában metropolitává szentelték. 1970-től 1986-ig a patriarkátus nyugdíjbizottságát is vezette, amely a papság, valamint az egyháznál dolgozó nem papi személyek, továbbá az özvegyek és árvák nyugdíjellátását intézi, s pátriárkává választásáig számos jelentős egyházi ünnepség előkészítésében, szervezésében vett részt.

Tevékenység

Moszkva és egész Oroszország pátriárkájává 1990. június 7-én választották meg. Az egyik legnagyobb tettének az oroszországi ortodox egyház és az orosz külföldi egyház közötti szakadás újbóli egyesítését tekintik. Pátriárkaként a Független Államok Közössége (FÁK) vallásközi tanácsának tiszteletbeli társelnöke és az orosz elnök mellett működő, a vallási szervezetekkel való együttműködés kérdéseivel foglalkozó tanács tagja volt. Minden fontosabb állami ünnepségen megjelent, számos magas állami kitüntetés birtokosa volt.