Az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai

Az emberi tevékenységek jelentősen befolyásolják a klímát. A XX. században az „üvegház” hatás következtében a Föld átlagos felszíni hőmérséklete mintegy 0,6 fokkal emelkedett.
Az Egyesült NemzetekKlímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete (UN/IPCC) 3. jelentésében (2001.) megfogalmazta, hogy „A klímaváltozás hatásai egyrészt közvetlenek (hőhullámok hatásai, árvizek, viharok okozta halálozások, sérülések) és közvetett hatások: vektorok által terjesztett betegségek előfordulása (szúnyogok), vízminőség, levegőminőség, élelem elérhetősége és minősége. Az aktuális egészségi hatások nagymértékben függnek a helyi környezeti viszonyoktól, társadalmi-gazdasági körülményektől, technológiától és az adaptációs képességektől, amelyekkel az egészségi károsodások veszélyét próbálják csökkenteni.”

Az időjárási viszonyok egészségre gyakorolt hatásai

Direkt hatások - extrém időjárási helyzetek: hőmérsékletemelkedés - hőhullámok.

Ökológiai rendszer károsodása - növény és állatvilágra gyakorolt hatás: vektorok (állati közvetítők) okozta
betegségek, pollentermelés fokozódása

Egészségi állapotbeli változások – árvíz, vihar során sérülések, fertőzések, táplálkozási károsodások

A WHO 2002. évi jelentése szerint 2000-ben a világban bekövetkezett hasmenéses megbetegedések 2,4%-a és a maláriás esetek 6 %-a a közepes jövedelmű országokban a klímaváltozás terhére írható.
A klímaváltozással kapcsolatos betegségteher (65 évnél fiatalabb korban bekövetkező halálozás miatt elveszített életévek és a rokkantságban leélt életévek) 2000-ben a világ népességére 5,5 millió év és 150.000 haláleset.

A klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásai

Bizonyos fertőző betegségek megjelenésével kapcsolatos: vektorok által terjesztett malária, dengue-láz, élelmiszerek által terjedő fertőzések: szalmonellózis
Extrém hideg-meleg hőmérsékleti hatás
Élelmiszer termelésre gyakorolt hatás
Természeti katasztrófák következtében a lakosság kitelepítés , ennek népegészségügyi következményei

A klímaváltozás és fertőző betegségek közötti kapcsolat:
A hőmérséklet fontos a rovarok által terjesztett betegségek gyakoriságában: dengue-láz, sárgaláz, malária kórokozóját terjesztő szúnyogok szaporodásának kedvez a magasabb hőmérséklet.
Az enyhe tél megkönnyíti a rágcsálók áttelelését és megszaporodnak az állatok által terjesztett, a kullancsokkal közvetített megbetegedések (enkefalitisz, Lyme-kór).
A hasmenéses betegségek is összefüggésben vannak az időjárási viszonyokkal: mind az árvíz, mind a szárazság növeli a gyomor-bélrendszeri megbetegedések kockázatát.

A sztratoszférikus ózon elnyeli az ultraibolya sugárzás nagy részét, elsősorban az emberi egészségre káros rövidebb hullámhosszú UVB sugárzást. Az 1980 - ’90-es évek óta az ózonréteg csökkenése Európa felett évtizedenként 4%-os, 2020- körül 10%-kal nagyobb UV sugárzás várható 1980-hoz képest.
Az ózonréteg csökkenéssel a megnövekedett UV sugárzás bőrre, szemre, immunrendszerre kifejtett károsító hatását epidemiológiai tanulmányok bizonyítják.
Bőrre kifejlett hatás: fényérzékenység, rosszindulatú bõrdaganat (melanoma).
Szemre kifejtett hatás: heveny kötőhártya és szaruhártya gyulladás, szürkehályog, a szem egyes részeinek rosszindulatú daganata.
Immunrendszerre kifejtett hatás: sejtes immunválasz elnyomása, fokozott fertőzési fogékonyság, latens fertőzések aktiválása.