2008.10.23. 15:03
Soha ne igazoljuk a gyilkosokat
<p>Nagyvárad - A Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán felállított emléktáblánál emlékeztek Nagyváradon az 1956-os magyarországi forradalomra.</p>
Az ünnepi beszédek sorát Barabás Zoltán, a megemlékezés főszervezője nyitotta meg emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy „amit 56 tanít nekünk, az a magyar szolidaritás, a magyar egység.” Barabás Zoltán Albert Camust idézte, aki a forradalom leverése után ezt írta: „a magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk el azt, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha és sehol, még közvetve se igyekszünk igazolni a gyilkosokat.” Barabás Zoltán annak az örömének adott hangot, hogy sok fiatalt lát a rendezvényen, mert mint mondta „ők veszik át azt a feladatot, hogy véghezvigyék a magyar egységteremtést.
Kegyelet
Tolnay István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadótanácsosa szintén Albert Camusra hivatkozott, aki A Magyarok vére című írásában így fogalmazott: „Ha a történelem túlságosan önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson a mártír népnek, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg az ellenforradalmi tábor mindenhol összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt.” Tolnay István kifejtette: A XX, század legfényesebb európai forradalmára emlékezünk most. A mártírok elveszte miatt érzett fájdalom érzése mellett büszkeség tölti el szívünket, mert a magyar nép 56-ban is példát mutatott a «csendes, újra csendes Európának», amikor szembeszállt a zsarnokság birodalmával. „56 közvetlen áldozatai mellett lerójuk kegyeletünket mindazok előtt, akiket a forradalom leverését követően koncepciós perek alapján halálra vagy börtönbüntetésre ítéltek, igazságtalanság áldozatai lettek.”
Hol állunk?
Nagy József Barna az Erdélyi Magyar Ifjak Partiumi szervezetének nevében elmondta, hogy 1956-ban Magyarország megmutatta a világnak, hogy a hit, az igazságba és erőnkbe vetett bizalom, az elszánt küzdés milyen óriási erő lehet. Magyarország volt az első nagy és győztes kommunistaellenes forradalom a világon. Nagy Józef Barna azt hangoztatta, hogy a kommunizmus bűneit nem lehet eleget hangsúlyozni. „De nem elég csak hangsúlyozni, tudnunk kell, melyik oldalon állunk. A kommunista szellemiséget tovább éltetők oldalán vagy a pesti srácok oldalán.” Nagy József Barna felhívta a figyelmet arra, hogy egykori elvtársak, besúgók akarják megmondani a nemzetükért felelősséget érző és vállaló magyaroknak, hogy hogyan is kell szolgálni a nemzetet. „Tele vagyunk korcs árulókkal, tele vagyunk korcs magyarokkal, akik mindig azt nézik, mi a hasznuk és eszükbe sincs a közösség érdekeit nézni. Az RMDSZ elvtelenségét, megalkuvását már rég ismerjük, de hogy a nemzetinek nevezett oldalnak is ilyen elvtelen magyarjai legyenek, ez csakis a mi hibánk, a mi bűnünk.”
Áldás
Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyztek el a külöböző intézmények és civil szervezetek képviselői illetve magánszemélyek, majd Sándor Lajos Nagyvárad-újvárosi reformátos lelkipásztor mondott áldást. Pál apostol példáját említette, aki elindult útjára, noha tudta, hogy fogság és nyomorúság vár rá. Pál a szabadság örömével, a szabad cselekvés örömével végezte szolgálatát. De nem szolgaként, hanem Isten elhívottjaként akart bizonyságot tenni arról, hogy Isten kegyelmes. "Kérem Istent, hogy adjon az ő erejéből nekünk ma és az elkövetkező nemzedéknek is bőségesen, hogy akarjuk a szabadságot és tegyünk érte" - zárta szavait a lelkipásztor. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult. Az ünnepi hangulatot Meleg Vilmos színművész szavalatai emelték.
Pap István