2009.07.13. 15:45
A magyarságtudat megtartó erő
<p>Szatmár megye - A Kárpát-medence<br /> magyarságának lélekben való<br /> egyesítése a feltétele a nemzet<br /> fejlődésének – mondta el Mikola<br /> István a Partiumi Híd Fesztivál<br /> keretében tartott előadásában.</p>
Szombat este a Partiumi Híd
Fesztivál keretében
„Nemzetstratégia és
önrendelkezés” címmel tartott
előadást Toró T. Tibor, az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
alelnöke és Mikola István FIDESZ-es
országgyűlési képviselő,
volt magyar egészségügyi miniszter.
Toró T. Tibor Tőkés
László nevében mutatta be az
erdélyi magyar autonómiáról
szóló előadását.
Tőkés László, a
fesztivál egyik fővédnöke
elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni a
rendezvényen. Toró szerint európai
üggyé kell tenni kisebbségben
élő magyarság
autonómia-törekvéseit, amit a
Kárpát-medencei magyar EU-parlamenti
képviselők egyik legfontosabb
feladatának tekint. A
különböző
közösségi
autonómia-formák azonban nem
valósíthatóak meg az
anyaország támogatása, egy
határozott magyar külpolitika
nélkül. Ennek hamarosan
megteremtődhetnek a feltételei, hiszen
várhatóan egy év múlva a
teljes magyarságért
felelősséget vállaló
kormány kerül Magyarország
élére.
A belső erő
kérdése
Mikola István, aki hosszú ideig volt
gyakorló orvos Afrikai országokban is,
és az USA-ban szerzett diplomákat,
spirituális megközelítésben
tárgyalt a magyarság gondjairól.
Kifejtette: egy nemrég készült
szociológiai felmérés szerint a
magyarországi társadalom több mint
fele elszakadt a közösségtől,
morális válságban van, ami
szerinte a Mohácstól Trianonig
elszenvedett történelmi
tragédiák eredménye.
Elmondása szerint Carl Gustav Jung, a
neves pszichiáter sokat foglalkozott a
magyarsággal. Jung szerint a nemzeti
közösség sorsa az egyes egyének
boldogulásától függ.
Négy olyan forrást nevezett meg, amely
erőt adhat az egyénnek. Az első az
identitástudat, melynek alapvető
feltétele a nemzeti kultúra ismerete,
művelése. Ezt viszont a
történélem, főleg a kommunizmus
időszaka igencsak megtépázta.
Ugyanúgy erőt ad a szeretet, ami
aktív cselekvést jelent, hogy
felelősséggel tartozunk azokért,
akikkel egy közösségben
élünk, felvállaljuk a másikat
a bajával együtt. A TV,
internet viszont magányossá tehet. A
legfontosabb energiaforrás a család,
amely biztonságot ad. A negyedik forrás a
hit, amely nélkül a politikus szerint nem
lehet élni:„Fontos hogy elhiggyem, hogy
azzal amit teszek jobbítani tudok a világ
dolgán”. Mikola
István kihangsúlyozta, a
jelenkori gazadsági válság
bizonyítja, hogy a pénz nem lehet
cél, egy közösség, és
ezáltal az egyén boldogulása az
erkölcsi hit, a belső erő
kérdése.
Pándi Annamária