Máriagyűdön járt a nőszövetség

Egy évtizede annak, hogy a

Szatmárnémeti Szent János

plébánia keretében

tevékenykedő Scheffler János

Nőszövetség tagjai nyaranta

útra kelnek és elzarándokolnak

valamelyik Mária–kegyhelyre. Idén

júliusban a

siklós–máriagyűdi egykori

ferences kolostor épületében, a

Domus Mariae

Zarándokházban töltöttek egy

hetet a gyűdi Szűzanya oltalmában.

Hívők, gyógyulni

vágyók keresik fel nap mint nap a

máriagyűdi kegyhelyet, hogy

hálát adjanak

életükért, erőt kérjenek

keresztjeik hordozásához és a

Szűzanya oltalmáért

fohászkodjanak. Így volt ez

múltban is, hiszen Máriagyűd

több mint 1000 éves kegyhely,

létét 1006–ban említik

először. A nőszövetség

tagjainak Csibi Imre atya ismertette a

búcsújáró hely

történetét és mutatta be

kegytemplomot. Máriagyűdön haladt

át a Pécset Eszékkel

összekötő római út, az

utazók pihenőhelyül

szolgáló hegy alatti

forrásnál ekkor állítottak

Mária–szobrot az itt

élő keresztények. Később

oltárt és egy kápolnát

építettek Szűz Mária

tiszteletére. A mohácsi vészt

követően, majd a Rákóczi

szabadságharc idején csodás

jelenésekről számoltak be a

helybéliek, 1723. és 1799.

között pedig 302 gyógyulást

jegyeztek fel a zárda évkönyveiben.

1805–ben VII. Piusz pápa hivatalosan is

kegyhellyé nyilvánította a

települést, amelyet azóta is

több mint százezer zarándok keres

fel évente. A Kármelhegyi Boldogasszony

búcsúnapján a szentmisét

követően a Tenkes–hegy

lábánál fekvő 1700 lelkes

településsel ismerkedtek

a Szatmár megyei zarándokok,

akik megnézték Siklós

nevezetességeit és ellátogattak a

közeli Harkányba. Egynapos pécsi

és mohácsi

városlátogatásuk alkalmával

a helyi nevezetességeket keresték fel,

többek között a Szent István

idején alapított pécsi

Székesegyházat. Ismét

közösségformáló

tartalmas, szép hetet töltöttünk

együtt a Szatmárnémeti Szent

János plébánia keretében

tevékenykedő Scheffler János

Nőszövetség tagjai.