Rendkívüli égi látványosság

A jelenség általában augusztus 12-én éjjel következik be. Amikor egy (hajdani) üstökös sokszor megkerüli a Napot, előfordulhat, hogy szétporlad, és darabjaira hull. Ez után sok a milliónyi parányi, vagy nagyobb darabú szemcse, már meteorrajként kering a Nap körül, a régvolt üstökös hajdani pályáján! A maradványok keresztezhetik a Föld nap körüli pályáját, sőt, ha a találkozás éppen akkor zajlik le, amikor a Föld is ezen a ponton tartózkodik, akkor egy csodás természetes „tűzijátékot” láthatunk! (Természetesen akkor, ha nálunk éppen éjjel van, és nincs felhős égbolt!) Ezt a jelenséget a népnyelv (tévesen) „hullócsillag-jelenségnek” hívja, de az égi sziporkázásnak semmi köze sincs a csillagokhoz, egyszerűen a nagy sebességgel a földi légkörbe belépő porszemcsék elégésének lehetünk szemtanúi.

Hozzávetőleges pontossággal

A legismertebb meteorraj-felvillanási maximumot a Perseidák meteorraj produkálja, mely jelenséget már kétezer évvel ez előtt is észlelték. A felvillanási maximumot csak hozzávetőleges pontossággal tudjuk előre számítani, így idén is csak azt várhatjuk, hogy a jelenség valószínűleg augusztus 12-ről tizenharmadikára virradó éjjel várható. A felvillanási maximum azonban lehet csütörtök éjszaka 21 órától péntek reggel 10 óráig (romániai időben) bármikor, így az esemény bekövetkezhet a nappali világosságkor is, vagyis ez esetben abból semmit sem láthatunk (és természetesen zavarhat felhős égbolt is)… Remélhetjük azonban, hogy kedvező időpontban következik be a jelenség, és mivel a Hold éppen két nappal újholdfázis után jár, várhatóan annak fénye sem zavarja majd a csodás égi sziporkázást. Augusztus közepén azonban nem csak ez a jelenség kápráztathatja el majd az égbolt szerelmeseit, hanem a 13-án kora este látható Hold- és bolygóegyüttállás is, amikor is a holdsarló közelében lesz majd látható a Vénusz (Esthajnalcsillag), a Mars, és a Szaturnusz bolygó is – tájékoztatott Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, Debrecen.

Szoboszlai Endre