Utolsó útjára kísérték Márkot

Városi Köztemető Steinberger

kápolnája körül

gyülekező családtagok, rokonok,

ismerősök és barátok mellett a

temetési szertartáson sok olyan

személy is részt vett, aki nem ismerhette

személyesen Orbán

Márkot, de a rákkal szemben

vívott hosszas küzdelme

megrendítő erővel hatott rá. A

szertartást Lőrincz Ottó

apátkanonok,

nagyvárad-újvárosi

plébános tartotta római katolikus

liturgia szerint. Bevezető szavaiban Lőrincz

atya elmondta: „Márk átlépte

a természet határát és

megérkezett abba az országba

amelyről Szent Pál azt mondotta: szem nem

látta, fül nem halotta, emberi szív

föl nem fogta. Márk ott van

már a magasban, Isten

közelében”.

csodában

református lelkipásztor is

vigasztaló szavakkal szólt a

gyászolókhoz.

Kórházlelkészként

gyakran nyitott be Márk szobájába,

ahol azt tapasztalta, hogy a betegségével

hősiesen viaskodó kisfiú

rendíthetetlenül hisz a csodában

és hisz a gyógyulásban. „Ez

a gyermek akinek koporsóját ma

megdöbbenéssel, könnyekkel a

szemünkben álljuk körbe, akinek

ágya fölött annyi

imádság ostromolta a magas eget maga volt

a csoda” – fogalmazott a

lelkipásztor.

Hozzátette: „Bár a szavaknak nincs

már vigasztaló erejük - Isten

könyvében, az Élet

könyvében megtalálhatjuk a

vigasztalást”. A szertartást

és búcsúbeszédet

követően gyászolók

hosszú sora követte Márk

koporsóját a sírhelyig, ahol

végső nyugalomra helyezték. A

sírjára helyezett

gyászkoszorúk sokasága is

mutatta, milyen sokan szerették és

becsülték a nyolc éves

kisfiút.      

Tímea