Kiveszik a Romsilva kezéből az erdőket

A Nagyvárad Metropolisz Övezet Erdőkereületet tizenkét önkormányzat hozta létre. Nagyváradon a csütörtöki tanácsülésen hagyták jóvá ezt a határozati javaslatot. A napirendi pont vitáján kiderült, hogy a Demokarta-Liberális Párt frakciója nem ért egyet ezzel az elképzeléssel. Dorin Corches a PD-L frakcióvezetője hangsúlyozta azt, hogy a Romsilva megfelelően kezeli az erdőket, és véleménye szerint egy másik hasonló jellegű intézmény nem tudna ugyanilyen hatékonyan dolgozni. Pavel Mercea szociáldemokrata párti helyi tanácsos arra volt kiváncsi, hogy mi lesz a Romsilva alkalmazottaival illetve arra, hogy milyen hasznot fog hozni a város számára a saját erdőkerület létrehozása. Ilie Bolojan polgármester válaszában kiemelte azt, hogy az új intézmény lényegében átveheti a Romsilva munkatársait, de rögtön hozzátette, hogy a Romsilva dolgozóinak sorsa alapvetően a Romsilva hatáskörébe tartozik. Ezt követően hangsúlyozta: „Nagyvárad eddig soha nem nyert semmit abból, hogy a Romsilva kezelte az erdőinket, úgyhogy ennél többet már nem vesztíhetünk az új erdőkerülettel.” Dan Octavian liberáis helyi tanácsos hozzátette, hogy az erdőkerület megalakításával ezentúl más formában tudja majd a város a fűtéstámogatást biztosítani a rászoruló családok számára. A határozati javaslatot nyolc demokrata-liberális képviselő nem szavazta meg, viszont a többi tizenöt tanácsos elfogadta azt, így megalakulhat az erdökerület.

Nagy spórolás

A tanácsülés után Delorean Gyula RMDSZ-es helyi képviselő lapunkak elmondta, hogy Nagyvárad, és a környékén lévő tizenegy település gondolta úgy, hogy ők maguk is képesek kezelni saját erdeiket. „Ha vannak önálló ügyvitelű vállalataink, amelyek jól működnek, akkor ezt is meg fogjuk oldani. Eddig a város  hektáronként 65 lej plusz áfát fizetett a Romsilvanak azért, hogy ezeket az erdőket karban tartsa, ebből a városnak soha szinte semmi haszna nem származott, beleértve Váradot a környező településeket is. Soha nem kaptunk pénzt az erdei gyümölcsök termeléséből, a gyógyfüvek gyűjtéséből, és az erdőkitermelésből is csak minimális mennyiségű fát kaptunk különböző közintézmények részre. Így hát most úgy döntöttünk, hogy saját ügyviteli vállaltot hozunk létre, és ehhez, hektáronként ötven lejt befizetünk, ez az az összeg, amelyből el lehet indítani az erdőkerületet.” Delorean Gyula hozzátette, hogy a csatári polgármester ingyen és bérmentve az ügyviteli vállalat rendelkezésére bocsátott egy telephelyet, így még erre sem kell költeni.  Egy sokkal kisebb szerkezeti felépítésű vállalatot hoznak létre, melyben tíz erdész, egy főmérnök, egy könyvelő és egy titkárnő fog dolgozni. „Rengeteget fogunk spórolni, mert eddig másnak adtuk a pénzt, most magunknak fogjuk.” Delorean tudatta azt, hogy egy erdőkerület létrehozásához minimum háromezer hektár erdőre van szükség, a most megalakított ügyvitelű vállalatnak viszont már 3200 hektára van. A tanácsos elárulta, hogy további három önkormányzat jelezte azt, hogy a jövőben szívesen betársulna az új erdőkerületbe, sőt, több magán erdőgazdálkodást kezelő társaságok is jelezték már, hogy szeretnék inkább ebbe a vállalatba áthelyezni az erdőkezelést. Kérdésünkre válaszolva Delorean elárulta, hogy ebben az ügyben Nagyvárad nem számít úttörőnek, noha a helyi önkormányzat legelsőként gondolkozott el egy saját erdőkerület létrehozásának lehetőségén, de mint hozzátette, most érkezett el a pillanat, amikor minden engedély megvan és minden telek tulajdonjoga le van tisztázva ahhoz, hogy megalakítsák az erdőgazdálkodást.

Pap István