Az édesanyákat ünnepelték Asszonyvásárán

Bár elég hűvösen fújdogált a májusi szél, mégis kicsik és nagyok eljöttek az ünnepségre, mertbár minden egyes napon köszönet illeti az anyai szeretetet és önfeláldozást, mégis úgy éreztük, hogy Isten hajlékában, a templomban is kifejezzük irántuk érzett szeretetünket és megbecsülésünket. Így vált ez a meghitt családias ünnep istentiszteletté a gyülekezet közösségében.

Testi és lelki táplálás

A lelkipásztor Ézsaiás próféta könyvének 49. rész 15. verse alapján beszélt Isten teremtésbeli rendeléséről, mikor az embert férfivá és nővé teremtette, hogy ketten együtt alkossanak egy egészet. Ugyanakkor a parancsot is kapták: szaporodjatok és sokasodjatok – de, nemzetünkre jellemzően, itt sem tartjuk be Isten akaratát, hiszen lehet, hogy szaporodunk, de mégsem sokasodunk. Sokszor hiányzik az igazi családi közösség. Az anyaság alapvető tulajdonságaiból ki kell emelni az „emlékezést” és a „könyörületet”, amely jellegzetes tulajdonsága az anyaságnak. A gondoskodás során pedig nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy nemcsak a test, hanem a lélek is igényli a táplálást és gondozást.

Ünnepi műsor

Az igehirdetés után az úrasztala elé kivonuló gyermeksereg  énekekkel és szavalatokkal köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat. Az előadás alatt hol a meghatódástól könnyes szemmel hallgattuk az előadókat, hol mosolyra fakasztottak a gyermeki versmondások. A köszöntések után minden kisgyerek átadta a nála lévő virágcsokrokat  az édesanyáknak, nagymamáknak, akik könnyes csókkal köszönték meg a gyermeki szeretet megnyilvánulását. A csokrokból jutott az óvónéninek, és a tanító néniknek is.

Székely István lelkész