Sírkövet avattak Bályokon

Bihar megye - Lógott az eső lába a kémeri dombok felől, amikor fehérvasárnap délután egy kis gyülekezetnyi nép a temető felé ballagott Bályokon. Nem friss gyász késztette temetőjárásra a híveket, hanem múltidézés.

Kolera pusztította Bályokot 1849-ben. A fekete láz nem válogatott, elvitt időst és fiatalt, gazdagot és szegényt, tanultat és írástudatlant. A sok sírás-rívás messzire hallatszott. Akkor halt meg a falu orvosa is, dr. Józsa Dániel, aki 21 éven át volt a falu végsőkig kitartó, önfeláldozó gyógyítója – őt is a járvány vitte el. A bályoki temetőben még mindig látható az a tömegsír, ahova a szörnyű kór áldozatait temették, pár lépésnyire tőlük külön sírba került az értük hősiesen küzdő orvosuk. Mikor véget ért a járvány, és a falu feleszmélt a rémálomból, a sírhantot faragott kővel befedeték. Sírkövet is állítottak, hogy ne hordja el a szél a drága ember emlékét. Aztán más „szelek” kezdtek fújni. A háborúk, birodalomváltások, a lelket roppantó politikai járvány másfelé terelte az emberek figyelmét. A jó doktor síremléke is belerokkant az anyaföldbe, makacs akácfahajtás elmozdította a sírtakaró köveket is.

Elhatározás után tett

Beszéltünk már róla korábban is, de az elhatározást csak az idén követte tett a faluból „kinőtt” és jelenleg hivatásban lévő doktoraink áldozatkész jóvoltából: dr. Herman Ferenc, dr. Hansági Rita, dr. Seres Imola és dr. Seres Zoltán saját költségükön felújíttatták volt orvostársuk síremlékét. Valami ma, 2012-ben is győzedelmeskedett. „Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot…”(1Jn. 5,4a) - ezzel az igével avattuk fel a szépen rendbetett síremléket. Dr. Herman Ferenc szolgálati kötelessége miatt nem volt jelen, így a három ifjú doktor helyezte dr. Józsa Dániel nyugvóhelyére a kegyelet koszorúját. Most is megkönnyeztük őt. Aztán megjött az eső, de mi már nem voltunk ott. Csak a kő maradt, és állva hirdeti a régiek és a ma élők erényét. Doktoraink a múltban, és ma is jelesre vizsgáztak.

Jónás Sándor lelkipásztor