A katolikusoké lehet a pénzügyi palota

A bukaresti Restitúciós Bizottság ellenszavazat nélkül döntött arról, hogy a nagyváradi volt pénzügyi palota, majd poliklinika épülete a váradi Irgalamasrend jogos tulajdona.

A 2634. számú határozat tartalmát kedden ismertette Dumitru Voloseniuc, a Bihar Megyei Tanács elnöke, hozzátéve rögtön azt, hogy harminc napon belül fellebbez a megyei tanács, a bíróságon fogja megtámadni a bukaresti restitúciós bizottság döntését. Az újságírók többször is megkérdezték őt, hogy mire alapozva támadják meg a bizottság döntését; Voloseniuc azt válaszolta, hogy „rengeteg” dokumentummal tudják igazolni azt, hogy a volt váradi pénzügyi palota, majd poliklinika épülete a román állam tulajdona volt, és az Irgalmasrendnek csak egy pénztára volt a vitatott telken.

Egy kis várostörténet

Ezzel szemben Emődi András, a nagyváradi római katolikus egyházmegye levéltárosa készséggel válaszolt a szóban forgó telek és ingatlan történetére vonatkozó kérdéseinkre. A levéltáros kifejtette: a mai Fő utcán a mentőállomástól a Sztaroveszky (Magheru) utcáig húzódó téglalap alakú telek 1760-ban került az irgalmasrend tulajdonába. Az itt lévő ingatlankomplexumot 1948-ban államosították úgy, hogy az államosítási aktust 1967-ig nem vezették be a telekkönyvbe. A Fő utca 35. szám alatti ingatlan helyén a 19. században az irgalmasrend gazdasági épületei voltak: ezeket 1899-ben lebontották, ennek helyén épült fel az a bérpalota 1900-ban, melynek használatáról az irgalmasrend a magyar pénzügyminisztériummal kötött bérleti szerződést, melyet az 1918-as impériumváltás után a román állam is fizetett a jogfolytonosság elve alapján. Mint Emődi András fogalmazott, az épület és a telek kapcsán soha semmilyen telekkönyvi probléma nem merült fel. „A római-katolikus egyház által visszaigényelt ingatlanok közül talán egyiknek a jogi helyzete sem annyira egyértelmű, mint a volt pénzügyi palotáé. Nem véletlen az sem, hogy a bukaresti restitúciós bizottság tagjai, akik jogászok, vagyis szakemberek, ellenszavazat nélkül ítélték oda a katolikus egyháznak az ingatlant” - vonta le a következtetést Emődi András.

Egyéb ügyek

Az említett sajtótájékoztatón Dumitru Voloseniuc egyébként beszámolt arról is, hogy a készülő Körösvidéki Múzeum ügyében sikerült megegyezni arról, hogy az ingatlanfelújítást végző cég cseréli majd ki a tetőcserepeket is. Mint ismeretes, a cserepet szállító Tondach cég hibás szállítmányt küldött, ezért van szükség a cserepek cseréjére, azonban az ingatlan felújítását végző Selina cég nem engedte át a munkaterületet a tetőfelújítást eredetileg elvégző Ciac cégnek mindaddig, amíg a megrendelő, azaz a Bihar Megyei Tanács nem vette át a Selina által addig elvégzett munkálatokat. A mostani megegyezés értelmében a cserépcserét is a Selina végzi. A Tondach 4,3 euró/négyzetméteres árat biztosít a munkálat költségeire, de valószínűleg ez nem fedezi majd a munkálat teljes költségét. A megyei tanács bizottsága a napokban állapítja majd meg a tetőzet cseréjének pontos költségét, és ezt követően dönt majd a tanács arról, hogy magára vállalja-e a különbözet kifizetését. Végezetül Voloseniuc bejelentette, hogy augusztus 23-ig be kell fejezni a Szedres és Padis közötti, 763. számú megyei út felújítását, különben büntetésre, esetleg az uniós támogatás visszafizetésére kötelezhetik a megyei tanácsot. A 28 km. hosszú út felújítása 73 százalékban elkészült, de a legnehezebb, a pádisi fennsíkhoz vezető szerpentines útszakasz még nem készült el. A tanácselnök a kivitelezőt okolta a késésért, majd hozzátette, hogy a tanács kérni fogja azt, hogy tolják ki november 30-ra a felújítás befejezésének határidejét. Mint elárulta, a tanács már lekötött egy 15 millió eurós kölcsönt, amiből egymillió eurót ennek a beruházásnak a befejezésére lehetne fordítani, de erről már a június 10-e után felálló új megyei tanács fog dönteni.

Pap István