Kettészakadt Európában élünk

Nagyvárad- Csütörtök este a Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Riport meghívására Lengyel László közgazdász, politológus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója tartott előadást.

A Hotel Continental Forum konferenciatermében megjelenteket Szűcs László, az Erdélyi Riport folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Ezt követő előadását Lengyel László közgazdász, politológus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója aköré csoportosította, melyek az európai válság okai és mi várható. Kijelentette: Közép-Kelet-Európa sorsát több mint ötven százalékban nem önmaga határozza meg, ezért hiába birtokolja valaki akár közel száz százalékos többségben a politikai hatalmat, a nemzetközi függőség miatt a gazdasági területen ez nem sokat ér. Meglátásában 2008 októberéig tulajdonképpen két európai országban jelentkeztek a válság jelei, Nagy-Britanniában és Írországban. Amikor ugyanis 2007-ben megingott az amerikai bankrendszer, a közvetlen kapcsolatok miatt ez ezt a két országot érintette, a kontinentális Európa pedig több hónapig nem foglalkozott az üggyel. A nyugat-európai vezetők azon az állásponton voltak: a fertőzés az USA-ból jött, vessen magára. Európa azonban törékenynek bizonyult, annak betudhatóan, hogy már az ezredfordulótól láthatatlanul kettévált. Észak-Nyugat-Európa teljesen más pályán mozgott, mint Dél-Kelet-Európa, illetve részben Franciaország, Nagy-Britannia és Írország. Míg az első csoportba tartozó államok az exportra kiélezett modellt követték, megtakarítottak, visszafogták az adósság állományt és rá tudták venni az állampolgáraikat az önkéntes megszorításokra, addig az utóbbi kategóriába sorolt államok szolgáltatás orientáltak, rémes a költségvetési és a visszafizetési fegyelmük, a fogyasztást ösztönzik és túlterjeszkedett a szociális hálójuk. Ezeket a jelenségeket azonban eltakarta a közös pénz és intézményrendszer, és máig ennek vagyunk a szemtanúi.

Fiskális unió

Az egyik fő kérdés: létrejön-e a fiskális unió, vagyis tulajdonképpen Európa is átalakulna Egyesült Államokká, és a francia parlament mondjuk úgy működne, mint a texasi, ami viszont hihetetlen nagy anyagi megterhelést jelentene a fejlettebb tagállamoknak. Ugyanakkor érdekes helyzet alakult ki, hiszen senki sem akarja magára vállalni a korlátlan eurókibocsátás felelősségét. Mindezek következtében folyamatos alkudozások zajlanak, és Kelet-Európa is két részre szakadt, egy észak-nyugati és egy dél-keleti táborra, miközben az figyelhető meg, hogy meglepően jól szerepel Lengyelország. A szakember megítélésében a többi országnak a gazdasági visszaesése három okkal magyarázható: minden kelet-európai állam gazdaságára jellemző, hogy az exportjuk, illetve az ipari termelésük közvetlenül függ Nyugat-Európától, de mindenekelőtt Németország teljesítményétől; fontos szerep hárul a szolgáltatói és a pénzügyi szektorra (ezért a pénzügyi buborék kipukkadása után a nemzeti valutaárfolyamok drámaian leértékelődtek és a bankrendszer nem jutott külföldi forrásokhoz), a kelet-európai országok közül a lengyel, a cseh, a szlovák és a szlovén, illetve később a balti államok egy nagyon ésszerű és hiteles megtakarítási politikára tértek át. A magyar gazdaság pedig az ezredforduló óta ugyanabba a hibába esett, mint a mediterrán országok, vagyis export helyett fogyasztott, túlköltekezett, belement a hitelexpanzióba és hagyta, hogy a lakosság drámai módon eladósodjon.

Magyarország GDP-változása

Lengyel László szerint Magyarországon 2007 óta érdemi növekedés nincs és ez 2013-2014-ben sem fog változni. Az ország tehát nulla növekedési pályán van, s ez ráadásul fenn sem tartható, e ezért súlyos felelősség terheli a 2001-2002 óta regnáló kormányokat. Ugyanakkor hat éve nincs érdemi beruházás Magyarországon, öt éve nincs fogyasztás és 2008 óta hitelezés sincs, ami gyakorlatilag a vasárnapi zárva tartással egyenlő. Drámai változás ebben a ciklusban nem várható, hiszen a kormány erős és stabil, „kitart saját hülyesége mellett”.

Ciucur Losonczi Antonius