2012.07.23. 14:48
Öngyilkossággal fenyegetőzött a kiköltöztetett férfi
Le akart ugrani a Fekete Sas palotáról Lakatos Zoltán váradi lakos, felesége elmondása szerint azért, mert a családot kiköltöztették lakásukból. Az incidens szerencsés ért véget, ugyanis a férfi beleegyezett abba, hogy lehozzák a tetőről a tűzoltók.
Le akart ugrani a Fekete Sas palotáról Lakatos Zoltán váradi lakos, felesége elmondása szerint azért, mert a családot kiköltöztették lakásukból. Az incidens szerencsés ért véget, ugyanis a férfi beleegyezett abba, hogy lehozzák a tetőről a tűzoltók.
Hétfőn délelőtt tíz óra körül meglehetősen nagy csődület támadt a Sas Palota melletti villamosmegálló közelében, mert egy férfi – feltehetőleg az épület felújítása miatt kihelyezett állványzaton – felmászott a palota tetejére a Kossuth/Independenţei utca felőli részen, és azzal fenyegetőzött, hogy leugrik. A lent állók nem nagyon hallották, hogy miket mond, ezért a helyszínre érkező rendőrök és újságírók a megálló és az Eminescu szobor között fel-alá járkáló feleségtől szerezték be információikat az esetről. Mândruţ Elena, Lakatos Zoltán felesége a következőket mondta az újságírók kérdéseire: „Kitettek minket az utcára. Az Eftimie Murgu utca 9. szám alatt laktunk, ez önkormányzati lakás, és eladták az udvart. Ki akartak tenni az Uzinelor utcára, ahol egy szoba van, de nincs vécé, nincs konyha, én öt gyerekkel nem mehetek oda. Aztán kaptam ajánlatot az Ogorului utcára, de ott nem lehet megélni, mert három szobát adtak három családnak. Amikor megláttam, hova akarnak kitenni, megrémültem. Mi nem a cigánysoron nőttünk fel, mi a városban nőttünk fel, iskolázottak vagyunk, mi nem mehetünk olyan helyre. Nem vagyunk sem disznók, sem marhák, sem lovak” – méltatlankodott Mândruţ Elena.
Méltatlankodás
Közbeszólt a beszélgetésbe egy másik rokon is, Mândruţ Gizella, aki azt nehezményezte, hogy már hét napja éhségsztrájkolnak a város központjában, de sem a sajtó, sem az önkormányzat rájuk sem hederített. „Ha nem intézkednek, és ha az utcán maradunk, akkor készek vagyunk meghalni is” – szögezte le Mândruţ Gizella. „Mi befektettünk a házba, soha nem volt elmaradásunk, ezt számlákkal tudjuk bizonyítani. Nekünk nem ilyen állapotban adta át a polgármesteri hivatal, ezek a lakások le voltak pusztulva, mi tettünk pénzt abba, hogy élhessünk benne, mint egy normális család. Tettünk csempét, járólapokat, parkettát, hőszigetelt ablakokat, ajtót, biztonsági ajtót, vécét, és mindezt a saját pénzünkön, csak azért, hogy most egy istállóba vigyenek bennünket!” – méltatlankodott Mândruţ Gizella. Megtudtuk, hogy a tiltakozók, a tetőn ülő férfi, és az utcán kiabáló családtagok is azt akarták, hogy jöjjön ki hozzájuk Ilie Bolojan polgármester, és intézkedjen. „A nemzetiségtől függetlenül egyenlő jogaink kell legyenek, így írja Románia Alkotmánya. A román hatóságok diszkriminálnak minket. A román állam azt csinál velünk, amit akar, és nekünk nincs jogunk élni” – méltatlankodott Mândruţ Gizella.
Szerencsés végkifejlet
Többen, akik feltehetően ismerték a két asszonyt, hangosan közbeszóltak: „A romáknak nem ugyanazok a jogai, mint a románoknak vagy a magyaroknak? Ez diszkrimináció!” – mondta egy nő, míg egy férfi így vélekedett: „Ilyet nem lehet csinálni senkivel.” Arra a kérdésünkre, hogy tudták-e, mire készül Lakatos Zoltán, Mândruţ Gizella nemmel válaszolt: „Azt mondta, hogy megy, vesz gyógyszert, mert fáj a feje. Nem tudtuk, mire készül” – állította. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, ha az önkormányzat képviselői nem jönnek ki tárgyalni velük, a két asszony egybehangzóan mondta: „Maradunk az utcán!”
Mindeközben Lakatos Zoltán fent ült a palota tetején, időről időre lekiabált, vagy gesztikulált, de alig lehetett hallani, hogy mit. A helyszínen lévő rendőrök irányították a forgalmat, de kiszálltak a tűzoltók, a csendőrök és a mentők is, és a bámészkodók is egyre többen lettek.
A férfi két női családtagját időközben fogadta hivatalában Ovidiu Mureşan alpolgármester. A tizenkét óra körül lezajlott megbeszélésen Mureşan arra kérte a két asszonyt, hogy várják meg a helyi tanács szociális bizottságának ülését, ahol tárgyalni fogják az ügyüket. Hozzátette, hogy ha lesz megfelelő lakrésze az önkormányzatnak, akkor kiutalják azt a családnak, ennek fejében azonban azt kérte, hogy beszéljék rá a férfit, engedje, hogy lehozzák a tetőtől. A megbeszélés eredményesnek bizonyult, mert a férfi beleegyezett abba, hogy felmenjenek érte a tűzoltók, akit háromnegyed egy óra körül speciális tűzoltódaruval hoztak le. Lakatos Zoltánt a mentőautóhoz vitték, majd elszállították a megyei kórházba kivizsgálásra. A férfi hozzátartozói kiabáltak, tiltakoztak, nem akarták, hogy a férfit elszállítsák, mert attól féltek, hogy megverik. Miután látták, hogy kiabálással semmit sem érnek el, taxiba ültek, és követték a mentőautót a kórházig.
Pap István