Örkény István: Egypercesek

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a hazai színjátszás egyik igen kiemelkedő bástyája. Társulata nem tud olyan színházi műfajt kapni, melyet ne tudna megoldani. Talán ennek is volt köszönhető kíváncsiságom, amellyel beültem az „Örkény István: Egypercesek” Köllő Csongor rendezte stúdió előadásra.

Maga a műfaj és elnevezése Örkény Istvántól származik. Az „egyperces” jelző a mű terjedelmére utal: egyetlen perc alatt elolvasható.

Talán itt jegyezném meg, nincs olyan szerkesztőség, ahol ne fordulna elő, hogy a szerkesztő ne kérne, példaként mondom 15- 22 sort vagy harminckét másodpercnyi hanganyagot, vagy x-y négyzet centinyi grafikát vagy képet.

Ilyenkor nincs mit tenni, meg kell oldani, a helyeztet.

Valószínű Örkény Istvánnal is megeshetett ez az eset, ami elindítója lehetett az egyperceseinek. Egyébként a rádiósok tudják, 10 sor 72 leütéssel 1 perc felolvasva.

Az író általában akkor ír, ha van valamilyen mondanivalója, közölnivalója, és belsőleg kénytelen azt „kiírni” magából. Örkény István sem volt kivétel. Ha a mondanivalója olyan volt, akkor az egy oldalt nem tartotta magára nézve kötelezőnek. A lényeg a gondolat átadása volt. A többi már csak formai elem. Ennek következtében a terjedelem néhány sortól több oldalig terjedt. Mint publicista- író a próza minden műfaját megjárta. De írt színdarabokat is.(TÓTÉK, MACSKAJÁTÉK, KULCSKERESŐK), melyeket a színházak sikerrel adták elő.

Talán ennek is köszönhető Köllő Csongor és „csapatának” Pethő Anikó, Vindis Andrea, Buzási András, Farkas Lóránd, Marosán Csaba merészsége.

A látottak és hallottak alapján állíthatom, rendkívül jól érezte magát a közönség az igen jól sikerült pergő előadáson. Igazolván az írót, aki maga mondja: Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek! Ezzel a kijelentésével tulajdonképpen felmenti az olvasót attól, hogy képzetlen lenne. Szerinte minden olvasója, akkor már átlép egy olyan kategóriát, melyet nem lehet műveletlennek mondani.

Holott Örkény megértéséhez föltétlenül szükséges egy bizonyos gondolkodási vonal ismerete, amely az olvasottakat még élvezetesebbé teszi.

Talán Köllő Csongor és csapata ezt érezhette meg, amikor létrehozták azt az előadást, melyet a színház Stúdió- termében tartottak meg. Tudtak újat adni közönségüknek.

Örkény Istvánhoz csak látszatra volt kegyes a sors. Minden sikerért, elismerésért meg kellett küszködnie.

1930-ban érettségizett az igen rangos Piarista Gimnáziumban, tanulmányait a Műegyetem vegyészmérnöki karán folytatja. De 1932-ben átiratkozott Gyógyszerészeti szakra, ahol le is diplomázott 1934-ben. Három évvel később kerül kapcsolatba a Szép Szó körével. Sorsa úgy fordult, hogy Londonba, Párizsba utazhatott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol 1941-ben lediplomázik. A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá. Ezalatt az idő alatt a Egyesült Gyógyszergyárban dolgozott, de az írást nem hagyta abba. Ennek is köszönhető, visszatornássza magát az irodalmi élvonalba. Az Újhold társszerkesztője. Rengeteget közöl. Mind biztosabban mozog az irodalmi életben, ami új hangot jelent nemcsak a hazai, de a világirodalomban is. Az egyperces novella műfajának lényegi vonása, hogy az író csak a legszükségesebbet közli, így a mű értelmezése az olvasó képzeletének maximumát igényli.

Mint ahogy a Köllő Csongor rendezte Egypercesek is külön színfolt a Kolozsvári Állami Magyar Színház palettáján. Tompa Gábor nem véletlenségből engedte meg a produkciónak a színház égisze alatt történő előadását, mint egy jelezve, a színház, melyet vezet, minden jó ötletnek utat enged. Feltétele, hogy az ötlet a színészi szándékot szolgálja, azt a színházi vonalat, mely követni tudja azokat az elvárásokat, melyeket a ma élete elvár a modern színházi élettől.

Ezzel az előadással Kolozsvár tiszteleg Örkény István emléke előtt, aki 100 évvel ezelőtt született. A modern magyar prózaírás egyik nagy mestere. Sajnos 1979-ben végzetes kór támadta meg. A magyar irodalmi élet elvesztett egy értékes alkotót.

Csomafáy Ferenc