A nagyváradi magyar közösséget sérti az olaszi park átnevezése

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke felháborítónak tartja azt, hogy az egykori nagyváradi Olaszi temetőt a városi tanács Mihály vajdáról nevezte el. A magyar közösség képviselői mind az Olaszi park átnevezését, mind pedig az átnevezési eljárást rendkívül aggályosnak tartják.

A nagyváradi Olaszi temető átnevezése Mihály Vitéz parkká a református egyházat is érzékenyen érintette. „Teljesen fel vagyok háborodva” – szögezte le a névadás kapcsán Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, aki szerkesztőségünk érdeklődésére válaszolva elmondta: „Mi ugyan nem voltunk tulajdonosi viszonyban az Olaszi parkban, de mivel híveink nagy részét oda temettük el a hatvanas években – nekem is több rokonom volt oda eltemetve – ezért elvártam volna, hogy a polgármesteri hivatal valamilyen formában megkeressen bennünket. Ez a névválasztás teljesen megdöbbentett minket. Véleményem szerint a város minden lakója számára elfogadható nevet kellett volna találni, ha már névadási kényszerben szenvedünk” – fogalmazott Csűry István. Arra a kérdésünkre, hogy a református egyház nem kíván-e tárgyalást kezdeményezni a váradi városvezetéssel, Csűry István elmondta: „Nagyon szívesen, de várom a római katolikus egyház lépését, ugyanis ők a közvetlen érintettek. Ez nem kibúvó, csak nem szeretnénk, ha tolakodónak tartanának minket. De jöhetne kezdeményezés a politikum, akár az RMDSZ vagy az EMNP részéről is, mi készek vagyunk bármilyen törvényes akciót támogatni.”

Elítélik

A nagyváradi magyar közösség képviselői mind az Olaszi park átnevezését, mind pedig az átnevezési eljárást rendkívül aggályosnak tartják. Csűry István, a Királyhágómelléki Refotmátus Egyházkerület püspöke, miután elmondta, hogy felháborítónak tartja azt, hogy Mihály vajdáról nevezték el a parkot, ráadásul úgy, hogy meg sem kérdezték az érintetteket, vagyis a helyi közösséget, elárulta: „Én soha nem fogom Mihálynak nevezni a parkot, legfeljebb Csokonainak, ha már Vitéz Mihály. És a környezetemet is arra fogom kérni, hogy Csokonainak hívja a parkot.” A püspök véleménye szerint jelenleg Nagyváradon egy intoleráns román városvezetés van hatalmon, és szerinte a magyar közösség is hibás abban, hogy a magyarság elvesztette az alkupozíciót a tanácsban. „Szomorú vagyok, mert érzem a tehetetlenséget. Fáj, hogy olyan időszakban történik mindez, amikor én is egyházi vezető vagyok. Sokkal másképpen gondoltam el nagyváradi egyházvezetői tevékenységemet!” – fogalmazott.

Három érv

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke kifejtette: úgy gondolja, hogy rossz döntést hozott a váradi önkormányzat. Az RMDSZ álláspontja szerint a magyar közösség elvárásainak az felelne meg a leginkább, ha megtartanák a történelmi elnevezését a várad-olaszi parknak. Meglátásában három érv is emellett szól. Egyrészt a történetiség, hiszen a város egyik legrégebbi helymegnevezéséről van szó. Másfelől Mihai Viteazulról már van elnevezve iskola, illetve a főtéren a lovasszobra látható, emellett pedig nem biztos, hogy az a legszerencsésebb döntés, hogy egy kultikus területen, egy egykori temető helyén kialakított park viselje a nevét. Harmadsorban a terület nagy része magántulajdonban van, meg kellett volna tehát kérdezni a tulajdonosokat is arról, hogy mi a véleményük a névváltoztatásról. Az önkormányzat illetékesei viszont semmilyen arra vonatkozó írásos bizonyítékot nem tudtak felmutatni, hogy kíváncsiak lettek volna az érintett történelmi egyházak álláspontjára. „Olyan ez, mintha én valakitől bérelnék egy éttermet, majd hirtelen a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül úgy döntenék, hogy megváltoztatom a nevét” – magyarázta.

A civilek is háborognak

Dr. Fleisz János történész, egyetemi oktató az Olaszi park átkeresztelésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori temetőnek már van történelmi elnevezése, melyre a döntéshozóknak tekintettel kellett volna lenniük. Ráadásul nem szokás felülírni teljesen idegen elnevezésekkel a régieket, olyanokkal, melyek nem a város szellemiségét tükrözik. Úgy fogalmazott: nem lett volna szabad feladni a régi elnevezést, hiszen a múltunk egy olyan érték, melynek eredményeiből „táplálkoznunk” kell.

„Ez mindennek a teteje” – mondta a parkátnevezésről Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke. Dukrét Géza a továbbiakban kiemelte: „Én szólaltam fel először hivatalosan ebben a kérdésben. Összehívtuk a Várszövetséget, nyílt levelet fogalmaztunk meg, ami a Bihari Naplóban is megjelent, amelyben azt kértük, hogy ha már megszüntették az Olaszi temetőt, legalább a neve maradjon a régi, viszont Mihály Vajda neve szóba se jöhet. Ezt a levelet alá is írattuk különböző helyi személyiségekkel, és benyújtottuk a polgármesteri hivatalhoz, de nincs tudomásom arról, hogy bármilyen választ kaptunk volna. Mihály vajdának semmi köze Nagyváradhoz, és az, hogy azt a helyet nevezik el róla, ráadásul a szobrát is oda viszik, ahol még mindig ott vannak őseink sírjai, ez szerintem minden magyart sért.”

Szobordilemma

Az átnevezéssel együttjáró egyik sajátos aspektusról, ti. a Mihai Viteazul szobor elköltöztetéséről beszélt szerkesztőségünknek Péter I. Zoltán helytörténész, a Bihari Napló egykori munkatársa. Mint mondta, ő nem bánja azt, hogy Mihály vajda szobra elkerül a Szent László térről, de mint mondta, nem tudja megérteni azt, hogy mit is keres majd ez a szobor az Olaszi parkban, egy olyan helyen, ahol játszótér, kutyasétáltató van. „Ha a polgármester annyira nagyra tartja Mihály Vajda szellemét, akkor tegye a szobrot a Magnólia térre, vagy bárhová, de ne az Olaszi parkba, mert egyszerűen nem oda való. Én azt gyanítom, hogy csak azért neveztette át az Olaszi parkot Mihály Vitéz parkká, hogy legyen egy alibije arra, hogy elvigye a főtérről a vajda szobrát. De még így is sokan neheztelnek rá, amiért elviszi azt a szobrot a főtérről” – vélekedett Péter I. Zoltán.

Ciucur Losonczi Antonius

Pap István