Két téma "uralta" az érmihályfalvai lakossági fórumot

A Kerekeskúti iskolába járó osztályok esetleges elköltöztetése, illetve "a margittai szemét" ügyének megtárgyalása töltötte ki a pénteken Érmihályfalván tartott lakossági fórum nagy részét.

Bár 2500 meghívót is széthordtak a sajtóban megjelent hirdetésekre rásegítve, a fórumon mintegy 200-an vettek részt, ami még így is "rekord-gyanús" részvétel volt a pénteki érmihályfalvai lakossági fórumon. Ez főleg két témával magyarázható. Nyakó József polgármester pár szavas köszöntő után rá is tért a nyilvánvalóan legnagyobb érdeklődést kiváltó témákra. Az "iskolaüggyel" kezdte. A város és a Zelk Zoltán Általános Iskola vezetői azt tervezik ugyanis, hogy ősztől a Kerekeskúti épületbeli osztályokat az intézmény főépületének ma még "pirosban" álló épületszárnyába költöztessék, melyet reményeik szerint addig sikerül befejezni. Okként a most használt épület után a református egyháznak fizetett mintegy 48 ezer lej/év bérleti díjat nevezték meg. Kijelentette, hogy a Kerekeskúti iskolában mindenki számára egyértelműen jó körülmények vannak, tehát az nem ok a költöztetési szándékra, a gyerekeket pedig csakis legalább olyan jó körülmények közé viszik. Ugyanakkor azt is tudatta, hogy az egyház részéről tapasztalt bizonyos "nyitást". Dr.ifj.Szilágyi Ferenc EMNP-s tanácsos első hozzászólóként felelevenítette az iskola és az egyház közötti partnerségi megállapodást, hozzátéve , hogy még sehol sem választották szét az egyház-iskola együttműködést. Ő a városi és a református egyház vezetői közti feszültségre vezette vissza a szándékot, hozzáfűzve véleményét, miszerint a városban több olyan dolog is történt az elmúlt hónapokban, amelyek miatt "jó lenne, ha a polgármester minél hamarabb szabadságra menne, mert azt is lebontja, ami jól működik".

Megoldás körvonalazódik

Balázsné Kiss Csilla lelkész felszólalásában felelevenítette az Aranykapu napközi, majd a step by step osztályok létrejöttének előzményeit és körülményeit, kiegészítve azzal, hogy az épületért kapott bérleti díjakat mintegy visszaforgatják azok működtetésére. Javaslatot tett arra, hogy a bérleti díjra vonatkozóan kezdjenek újra egyeztetést. "A legbékésebb megoldást kell megtalálni, amely mindenkinek jó" - válaszolta Nakó József. Csengeri Csongor iskolaigazgató leszögezte: az iskola fenntartója az önkormányzat, utóbbi döntéseinek veti alá magát. Ugyanakkor hozzátette: örömmel hallja, hogy megállapodás kezd körvonalazódni. Pap Sándor EMNP-s tanácsos, helyi elnök megkérdezte, hogy hasonló terv van-e a római katolikus egyház ingatlanában lévő osztályokkal is? Mint elhangzott, a katolikus egyháztól kisebb helyiségeket bérelnek, negyedannyi áron. Csengeri Csongor figyelmeztetett, hogy senki nem próbáljon vallási színezetet adni a kérdésnek, vagy felekezetek közötti viszályt szítani. A következő téma az úgynevezett "margittai szemét ügye volt". Nyakó Jószef megismételte a már többször több helyen elhangzottakat, vagyis, hogy a kórházak országos átszervezésekor Margitta város önkormányzata RMDSZ-es ráhatással olyan gesztust gyakorolt Érmihályfalva felé, melynek köszönhetően a Cseke Attila minisztersége alatt 55 milliárd régi lejes beruházással felújított egészségügyi központot nem kellett bezárni. Ezt viszonozta Érmihályfalva Helyi Tanácsának RMDSZ-es többséggel meghozott határozata, mondta a polgármester, hozzáfűzve véleményét, miszerint elég baj, hogy a korábbi városvezetés nem tartott hasonló baráti kapcsolatokat más településekkel.

Elmaradt beszéd

A kérés lényegét Pocsaly Zoltán margittai polgármester, és Horváth Sándor aligazgató ismertette. Ők is hivatkoztak a kórházak között történtekre, kiegészítve azzal, hogy a szeméttelep használatára csak pár hónapra tartanak igényt, amely alatt a szemétgazdálkodás közbeszerzést követően kikerül a margittai önkormányzat kezéből (ez az időtartalmi meghatározás szerepel a helyi önkormányzati határozatban is). Dr.Szabó József újszülött-gyógyász Bradács Alíz kórházmenedzser nevében szintén a kórház fontosságát hangsúlyozta. Időközben megérkezett Csomortányi István, az EMNP megyei elnöke, aki szót kért. Ezt a teremből többen hevesen ellenezték, mondván nem helyiként ne szóljon bele az ügyeikbe. Az elnök belekezdett beszédébe, de csak annyira jutott, hogy szerinte a margittai szemét ügye, illetve az arról szóló beszédek egy "szemfényvesztés" részei. A hangzavarban nem tudta folytatni, amit ő úgy minősített, hogy a polgármester nem tudja kézben tartani a fórumot, míg utóbbi úgy vélte, hogy "ez Csomortányi elnök úr tetszési indexe Érmihályfalván". Pap Sándor vette át a szót, szerinte bizonyos információkat nem kaptak meg, vagy ha igen, azok inkább félre informálták őket, és a kórház emlegetése csak kifogás, és Margitta akkor járna el becsületesen, ha Nagyváradra hordaná szemetét.

Egyebek

A hallgatóságból felszólalók a városok egymás közötti segítségnyújtását helyeselték. Karsai Attila alpolgármester megjegyezte: a felújított érmihályfalvai kórházépületre az EMNP is joggal lehet büszke, hiszen Csomortányi István mérnökként részese volt a kivitelezésnek. A téma "kifulladni" látszott, és mintegy két óra múltán - miközben az EMNP megyei elnöke, illetve helyi tanácsosai is elhagyták a termet - kezdtek bele Nyakó József polgármester, majd Karsai Attila alpolgármester a város egyéb dolgait taglaló beszámolóikba (melyeket most nem részletezünk). Utolsóként, a gyűlés végén, Oláh Kornél kért szót, visszatérve a margittai szemét ügyére. Mint mondta, ő részt vett az EMNP-kezdeményezte, és a sajtóban is reklámozott aláírás-gyűjtésben. Kifejtette, hogy véleménye szerint az önkormányzat mindkét frakciója hibás kommunikációt folytatott, nem tudatva a lakossággal a pontos információkat. A birtokába jutott határozatban - melynek egy másolata felszólalásakor a kezében volt - nem voltak rögzítve pontos dátumok, és megfogalmazása szerint ezt ő "becsapásnak" érzi, ami folyományaként ő is becsapta akaratán kívül azokat, akiknek aláírását kérte az információ hiányában, hiszen az emlegetett 3 hónap tudatában nem indult volna aláírásokat gyűjteni. Zárszót Nyakó József polgármester mondott, miszerint terveik megvalósításában továbbra sem torpannak meg.

Rencz Csaba