Csiga- és halmentés kezdődik

Bihar megye - A püspökfürdői tóban élő, egyedülálló hal- és csigafajtát igyekeznek megmenteni hazai és gödöllői szakemberek egy projekten belül.

A Scardinius racovitzai nevű hal, valamint a Melanopsis parreyssii termálvízi csiga egyedül a kiszáradásveszélyben lévő püspökfürdői tóban lelhető még fel, ugyanott, ahol a termálvízi tündérrózsa is található. Amint a Körösvidéki Múzeumban tartott tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott, az akció lényege egyrészt, hogy a tó és annak élővilágának megmentésével kapcsolatos kutatásokat végezzenek, másrészt pedig, hogy a halakból, illetve a csigákból több egyedet elszállítsanak, hogy szaporodásukat mesterséges környezetben biztosítsák.

Nem „gyanús ügylet”

Amint Aurel Chiriac múzeumigazgató elmondta, az akció Mohamed bin Zayed arab sejk alapítványának támogatásával történik, a projekt értéke 13 ezer dollár, melynek legnagyobb része a galaci természettudományi múzeumhoz, valamint a gödöllői Szent István egyetemhez kerül. Mint később Adrian Gagiu projektvezető hozzátette, a támogatás nem biztosítja a szakértők fizetését, ők teljesen ingyen dolgoznak, nincs szó „gyanús ügyletekről” és senki nem fog ebből meggazdagodni – mint ahogy egyesek feltételezték.

A későbbiekben Gabriela Grigoraş ichtiológus, a galaci múzeum képviselője elmondta: az intézmény 2003 óta új székhelyen működik, melynek infrastruktúrája és felszereltsége lehetővé teszi, hogy a legjobb körülményeket biztosítsák a kihalás által veszélyeztetett vízi élőlényeknek. Igyekeznek minél élethűbben „utánozni” a tó ökoszisztémáját, s bíznak benne, hogy az egyedek szaporodni is fognak. Müller Tamás, a gödöllői egyetem képviselője elmondta: a halakat háromféle módszerrel igyekeznek majd szaporítani. A természetes, akváriumi körülmények mellett hormonálisan indukált módon, valamint mesterségesen is.

Különleges körülmények

A kihalás által veszélyeztetett Scardinius racovitzai nevű halból 45 példány kerül Galacra, 25 pedig Gödöllőre, a Melanopsis parreyssii nevű csigából pedig mindkét helyre tizenötöt szándékoznak vinni. Amint a galaci természettudományi múzeum szakértői elmondták, különleges körülményeket biztosítanak majd a halaknak és a csigáknak – a vizet a tóból veszik, biztosítják oxigénnel való ellátását, a szállítás pedig légkondicionált járművel fog történni, nehogy a víz túlmelegedjen. A múzeum akvárium-részlegén pedig már előkészítették a vizet, úgy, hogy előzőleg tájékozódtak többek között arról, hogy mekkora kell legyen a széndioxid, a nitrittartalom, a Ph érték.

Kutatások

A cél egyrészt az, hogy szaporítsák a két, világon egyedülálló fajt, másrészt, hogy kutatásokat végezzenek arról, hogy mik az optimális körülmények számukra, illetve mennyire tudnak alkalmazkodni. A gödöllői Szent István egyetemen pedig szintén a szaporítás lesz az elsődleges cél, később pedig az, hogy míg a szaporulat egy részét visszaszolgáltatják, a másik részének megfelelő helyet találjanak Magyarországon. Amint Tatár Sándor, a veresegyházi Tavirózsa egyesület képviselője elmondta, nehéz lenne termálvizű tavakat találni, ennél sokkal könnyebb újakat létesíteni meleg vizű források környékén – már van is olyan önkormányzat, amelytől erre vonatkozó ajánlatot kaptak.

Amint Adrian Gagiu projektvezető, a Körösvidéki Múzeum munkatársa elmondta, fontos, hogy legalább fogságban maradjanak ezekből a fajokból, hiszen a tó vize visszafordíthatatlanul csökkenhet, ez pedig a kihalásukhoz vezethet. Mint kihangsúlyozta, a múzeum csupán a tónak a felügyeletével lett megbízva, a vizét biztosító forrásért már más intézmények felelnek.