2014.06.29. 13:20
Megnéztük, hogy éltek honfoglaló őseink
Honfoglaláskori jurta-, viselet- és fegyverbemutató is szerepelt a nagyváradi Szent László Napok programjai között, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület jóvoltából.
Honfoglaláskori jurta-, viselet- és fegyverbemutató is szerepelt a nagyváradi Szent László Napok programjai között, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület jóvoltából.
Balra a nők, jobbra a férfiak. Így helyezkedtünk el a jurtában, törökülésben vagy félig elnyúlva, mindenki úgy, ahogy számára a legkényelmesebb. Persze a cipőket, szandálokat már a bejáratnál le kellett vetni, és arra is felhívták a figyelmet: nem szabad a küszöbre lépni, de nyugodtan tegeződhetünk, mert ez volt a rend az ősmagyaroknál is.
Élet a jurtában
Mongol típusú jurtát hozott el a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület a Szent László Napokra, és bár nekünk meglehetősen tágasnak tűnt, mint megtudtuk, a maga nyolc méterével igazából a kisebbek közé tartozik. Eredetileg nemezzel voltak borítva, melynek a megmunkálása az asszonyok feladatai közé tartozott – a férfiak időközben halásztak, vadásztak, harcoltak. Az úgynevezett „tündöklő” alatt kialakított tűzhely körül, pár négyzetméteres területen élte az egész család az életét. Minden a jurtában történt: itt szerették egymást az emberek, itt születtek és itt haltak meg. Mindenki tudta, hogy mi a kötelezettsége, és hol a helye. A jobbra eső rész volt a férfié, itt tartotta többek között a fegyvereket, amiket ő kapott hozományba. A balra eső rész volt az asszony „birodalma”, a hitvesi ággyal és a konyhával. Ha vendég érkezett, és tisztelte őt a házigazda, akkor a jobbjára ültette le. Ha nem, a konyhában kellett helyet foglaljon. Ruházatuk felfele kunkorodó orrú csizmából, hosszú nadrágból és kaftánból állt. Ez utóbbi gombos volt, nem pedig zsinóros: azért, mert a hiedelem szerint a „zsinór megköti a lelket”. A süveg egészítette ki az öltözéket, amelynek ugyancsak megvan a szimbolikája: a fedetlen fő ugyanis azt jelezte, hogy az illető nem szabad jogállású. „Ciki” volt, ha egy férfinak vagy nőnek csak 1–2 gyereke született, a testvérek pedig egymás mellett jurtáztak le: a cél az volt, hogy a „nemzetség” minél nagyobb és erősebb legyen.
Honfoglaláskori jurta-, viselet és fegyverbemutató a Szent László Napok egész idején volt: a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület saját bevallása szerint egy kis „magyarság marketinget” szeretne folytatni ezzel a határokon innen és túl.
Tököli Magdolna