Mezőbikács mártírfalu

A román parlament a kommunista rendszer elleni közdelem mártírtelepülésévé nyilváníthatja Mezőbikácsot egy RMDSZ-es törvényjavaslat nyomán.

Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es honatya, a szövetség Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: törvénykezdeményezést nyújtott be a képviselőházban arról, hogy a Bihar megyei Mezőbikács települést nyilvánítsák az antikommunista harc mártírtelepülésévé. A politikus emlékeztetett arra, hogy egy héttel korábban az Arad megyei Seprős (Șepreuș) települést nyilvánította a parlament az antikommunista harc mártírtelepülésévé. Ott 1949. július 31-án lázadtak fel az emberek a kommunista rendszer ellen, két nappal később pedig Mezőbikácson történt meg ugyanez. Itt a kommunista hatóságok négy embert megöltek, tizenöt családot pedig kitelepítettek. A két román és két magyar áldozat között volt a falu római katolikus lelkésze is, akit a falu kútja mellett lőttek agyon, és a hatóságok három napig nem engedték eltemetni. Szabó Ödön kiemelte, hogy kezdeményezését a parlamenti pártok frakcióvezetői is támogatták. Hozzátette, hogy ennek a törvénynek az elfogadása egy szimbolikus gesztus, egyfajta morális jóvátétel az állam részéről azok iránt, akik életüket, vagy anyagi javaikat vesztették el a kommunizmus elleni küzdelemben. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az erkölcsi jóvátételen kívül más, konkrét, esetleg anyagi hozadéka nincs ennek a törvénynek, és szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy van tudomása arról, hogy Bihar megyében nem csak Mezőbikácson történtek hasonló események, de azért kezdeményezte Mezőbikács mártírtelepüléssé nyilvánítását, mert ennek a falunak az esetében álltak rendelkezésére a szükséges dokumentumok. Hozzátette: más települések esetében is kész lesz kezdeményezni hasonló törvényt, amennyiben meg lesz ehhez a kellő szándék, illetve a szükséges dokumentumok.

Közadakozás

Szabó Ödön bejelentette, hogy a Bihar megyei RMDSZ közadakozást szervez a nagyváradi Szacsvay Imre szobor talapzatának restaurálására. A politikus elmondta, hogy Jakabffy László jelezte nekik azt, hogy a szobor talapzata megrepedt, és fel kellene újítani. A szakszerű restauráláshoz mintegy ötvenezer lejre van szükség, többek között azért, mert a mészkövet Sütő településről hozzák, innen szállították annak idején a mészkövet a magyar országház építéséhez is. Szabó Ödön hozzátette, hogy a megyei RMDSZ vezetői lesznek az első közadakozók, ugyanakkora helyi civil szervezetek és az egyházak segítségével közadakozási kampányt is szerveznek, hogy az emberek is tudjanak erről a kezdeményezésről, és valamennyi összeggel járuljanak hozzá a terv megvalósításához. Szabó Ödön elárulta, hogy a nagyváradi polgármesteri hivatal segítségét is kérik majd, különösen a különböző engedélyek kibocsátásának megkönnyítésére számítanak a hivatal részéről. Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ támogatja-e az Erdélyi Magyar Néppárt által kezdeményezett Rhédey-szobor felállítását a váradi Rhédey kertben (Balcescu park), Szabó Ödön igennel válaszolt. Hozzátette az RMDSZ-es helyi tanácsosok is támogatják majd ezt a kezdeményezést a tanácsban, sőt, anyagilag is hozzájárul a szövetség a tervhez, ha az EMNP közadakozást szervez.

Pap István