Ady Endre szellemisége

Újra várja látogatóit, a hajdani Érmindszenten, ma Adyfalván felújított Ady Endre Múzeum és Emlékház. A felújítás Európai Uniós alapokból valósult meg. A látogató a korabeli miliőt érzékeli. A régi fényképeken látható berendezés, a különféle tárgyak Ady Endre szellemiségét tükrözik.

„Szimbolikus értékű az, hogy ezt a házat, ahol Ady Endre gyerekeskedett Európai Uniós alapokból újítottuk fel, hiszen ő nem csak a magyar kultúrának, hanem a világirodalomnak, az európai kultúrának is része. Ady Endre a közös örökségünk. Olyan érték, amelyre lehet jövőt építeni” - fogalmazott Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke az emlékház avatóján. Kiemelte, így sikerül átörökíteni az utókor számára is kulturális és irodalmi örökségünket.

„Egy ilyen felújítás, egy ilyen program csak akkor kap értelmet, ha Ady Endre emlékét, örökségét nem csak könyvekből, irodalmi alkotások lapjaiból, az irodalmi órák során tudjuk magunkévá tenni, hanem ha érezzük is mindezt azáltal, hogy eljövünk ide. El kell ide jönnie minden iskolásnak, látnia és éreznie kell, hogy hol született, milyen körülmények között élt, gyermekeskedett és nőtt fel az az Ady Endre, aki a világirodalom, az európai irodalom kitörölhetetlen lapjain helyet szerzett magának”. A szövetségi elnök azt kívánta, minél több autóbusz álljon meg az emlékház előtt, érkezzen az Erdélyből, Magyarországról, vagy a Kárpát-medence bármely pontjáról.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettes üzenetét Gál Gergely, főtanácsadó tolmácsolta hangsúlyozva, a magyarság kulturális örökségének védelme kiemelt feladat, és akkor eredményes, ha összekapcsolják a gazdasági lehetőségekkel. Ady Endre az első világháborút végig élte, de nem tudta, milyen következményei voltak a magyar nemzet számára. Ma már a határok átjárhatósága megvalósult a legtöbb térségben. Tudatában kell lenni, a kultúránk védelme a XXI. század kiemelt feladata. A felújított múzeum és szülőház a kulturális turizmus fejlesztését eredményezi, a helyi gazdaságot fejleszti. A XXI. században Európa megőrizheti vezető szerepét a világban, ha nem feledkezik meg a kulturális értékekről, örökségről.

A Cult-Tour projekt részeként az Ady Endre Múzeum és Emlékház felújítása a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg a Szatmár Megyei Múzeum és a nyíregyházi Jósa András Múzeum együttműködése révén.

Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, az 590 ezer euró összköltségű Cult-Tour projekt segítségével több magyarországi és romániai kiállítóhelyet újítottak fel, valamint fel frissítették azok kiállítási anyagait. Az érmindszenti Ady-tárlatot a család ereklyéivel, valamint a költő olyan műveivel és prózai szövegeivel egészítették ki, amelyekben elsősorban a vidékről és a családjáról írt.

Bene János, a Jósa András Múzeum igazgatója beszédében kiemelte, hogy az elmúlt hat évben öt közös pályázatot indított a nyíregyházi és a Szatmárnémeti Múzeum. Kastélyokat, emlékházakat, kúriákat újítottak fel, közös kiállításokat és konferenciákat szerveztek.

A mostani programban magyar oldalon a Sóstói Múzeumfaluban kibővítettek egy honfoglalás kori falut és egy magtárépületet, Paposon felújították a gótikus műemléktemplomot, Tiszabercelen Bessenyei György emlékházát, Szabolcs községben a Mudrány-kúria pincéjét hozták rendbe. A Szatmár megyei Apa községben egy görög katolikus püspöki szülőházat és Ady Endre felújított érmindszenti szülőházát adták át eddig.

Az érmindszenti Ady Endre Múzeum felújítása során a szülőház és a vele egy udvarban lévő kúria épülete is megújult. A budapesti Ady-emlékmúzeummal együttműködve, újragondolták az 1977-ben összeállított kiállítás anyagát. A házat, az archív anyagok alapján, úgy rendezték be, ahogy a régi fényképek mutatják. Láthatóak a költő személyes tárgyai és a családi ereklyéi.

Szerintem maga a kiállítás elősegítheti a diósadi Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) örökségének elmélyültebb megismerését. Ady Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar újságírója és költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja, aki hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. Aki erélyesen kritizálta az akkori politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is.

A XXI. században is érdemes megtanulni ezt a következetes magatartást.

Csomafáy Ferenc