Mérőműszerek a furatokon

Összesen huszonöt mérőműszert helyeztek ki a nagyváradi és Szentmárton-környéki termálvíz-kitermelő kutakra. A cél: megállapítani, mi okozza a püspökfürdői termáltó kiapadását.Mint arról annak idején beszámoltunk, a Bihar megyei prefektúra, az Országos Ásványkincs Ügynökséggel (ANRM), valamint a Romániai Hidrológusok Szövetségével és a Bukaresti Egyetem Geológia és Geofizika Tanszékével közösen igyekszik megállapítani, mi okozta a püspökfürdői termáltó kiszáradását, és magának a termálvíz-altalajkincsnek az elapadását. Ennek érdekében az említett intézmények szeptemberben kezdték el azt a tudományos kutatást, mely ebben a hónapban érkezett el második szakaszához. Az ANRM meggyőzte az összes váradi és Szentmárton-környéki legálisan telepített furat tulajdonosát, hogy helyezzenek ki termálvíz-kitermelést monitorizáló mérőműszereket. „1985 óta nem ellenőrizték ennek az altalajkincsnek a kitermelését”, mondta Iancu Orăşeanu, a hidrológus szövetség munkatársa a múlt héten, amikor a szakemberek újságírók egy csoportjával kiszálltak a helyszínre, hogy begyűjtsék a mérőműszerek által mutatott első információkat. Radu Miron az ANRM Bihar megyei részlegének a vezetője e helyszínen elmondta, hogy szenzort helyeznek el mindegyik törvényesen működő termálvíz-kitermelő kúthoz, vagyis Nagyváradon tizenkét, Félixfürdőn és Püspökfürdőn pedig összesen tizenhárom ilyen műszert helyeznek ki. „Ezek a szenzorok komplex információkat fognak nyújtani erről a termálvizes rendszerről” - fogalmazott Miron.

Mi az ok?

A mérőműszerek óránként mérik meg a furatokban lévő víz hőmérsékletét, a kiszivattyúzott víz mennyiségét és a vízszintet, ugyanakkor mintát is vesznek a vízből, hogy megállapítsák többek között a termálvíz korát. Miron hozzátette, hogy ezek a műszerek olyan érzékenyek, hogy kimutatják az árapály-hatásokat is, illetve azt is jelzik, ha olyan furaton keresztül szivattyúzzák ki a vizet, amelyről ők nem tudnak, és emiatt nem helyeztek ki oda műszert. A szakértők hangsúlyozták, hogy egyelőre semmilyen előzetes következtetést nem tudnak levonni, hiszen ehhez legalább hat hónapon át kell gyűjteni az adatokat, amelyek remélhetőleg választ adnak arra a kérdésre, mi okozza a püspökfürdői termáltó kiszáradását, amelybe most mesterségesen fecskendezik vissza a termálvizet. Radu Miron újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az illegális furatok megtalálása és bezárása nem csupán az ANRM, hanem több intézmény, köztük a prefektúra és a rendőrség együttműködésének az eredményeként történhet csak meg. Továbbá amíg nem tudni pontosan az apadás okát, addig az ANRM nem korlátozhatja az engedéllyel rendelkező termelőket abban, hogy kitermeljék ezt az altalaj kincset, mindazonáltal ígéretet tett arra, hogy új kitermelési engedélyt az ANRM már nem fog kibocsátani. Mindezek kapcsán emlékeztetőül érdemes megjegyezni azt, hogy a püspökfürdői tavacska felügyeletével megbízott Körösvidéki Múzeum a nyáron azt kérte a Környezetvédelmi Minisztériumtól, hogy bontsák fel a tó felügyeletére kötött megegyezést. Az ügyben kérdeztük dr. Aurel Chiriacot, a múzeum igazgatóját, aki elmondta, hogy kérésükre még nem kaptak választ, de tudomása szerint erről ezév végén fognak tárgyalni a minisztériumban. Mint arról már korábban beszámoltunk, a múzeum és a minisztérium között kötött megegyezés jövő nyáron amúgy is lejárna.

Pap István