Isten-vigasztalásra szomjazni adventkor

Nagyvárad- Szeplőtelen Fogantatás Ünnepén, vasárnap délben tartották a várad-velencei római katolikus templom búcsúünnepségét, melynek szónoka és főcelebránsa Pék Sándor, a Szent László templom plébánosa, kerületi esperes volt. Az evangélium Szent Lukács könyvéből szólt.

Bevezetőjében Pék Sándor várad-újvárosi plébános, kerületi esperes arra hívta fel a figyelmet: 160 évvel ezelőtt hirdette ki IX. Piusz pápa azt a hittételt, hogy Mária a fogantatásakor Szent Fia érdemeire való tekintettel mentes lett az áterendő bűntől. Négy évvel később aztán, március 25-én Lourdes-ban a Szűzanya visszaigazolta ezt a hittitkot, amikor válaszolt Bernadette kérdésére.

Új lelki kezdet

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Folytatva korábbi gondolatmenetét, a tisztelendő kiemelte: a dogma kihirdetése 1854-ben néhány évtizeddel azt követően történt, hogy a francia forradalomban a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszó jegyében vér folyt, és úgy látszott, sikerül kiszorítani, eltüntetni a kereszténységet. Épp ezért, az egyik legszebb vonása a Mária-jelenésnek az volt, hogy újfent bebizonyosodott: mikor azt hisszük, hogy győzedelmeskednek a gonoszság és a sötétség erői, akkor felragyog a világosság, mindent elmos, és megszületik az élet, új lelki kezdet bontakozik ki.

Elmélkedésében az esperes ugyanakkor arra is kitért, hogy ennek a dogmának két szentírási gyökere van: az ősevangéliumban, a Teremtés könyvében, ahol először hallunk arról az ígéretről, hogy megszületik majd a Messiás, valamint abban a bibliai részben, ahol elhangzik a "kegyelemmel vagy teljes" köszöntés. Hangsúlyozta: a mi személyes életünkben egyrészt azt az üzenetet kell hordozza a Szeplőtelen Fogantatás Ünnepe, hogy noha az ember bűnt követett el, és nemet mondott Isten akaratának, az Úr mégis keres minket, nem fordul el tőlünk, hanem elindul felénk. A másik mondanivaló pedig az, hogy a bűn elkövetése szomorúságot okoz, mert azt gondoljuk, hogy nincs értelme semminek, mert úgyis minden elmúlik, azonban ha elfogadjuk Isten vigasztalását, aki jön felénk a világ végezetéig, akkor megtapasztalhatjuk azt, hogy csüggedésünk hiábavaló. Úgy fogalmazott: a szeretetben ismerjük meg kölcsönösen egymást Istennel, aki Krisztusban kínálta számunkra a vigasztalást, hogy kulcsként választ adjon valamennyi kérdésünkre, és élhetővé tegye az életünket.

A mise végén Curaliuc Demeter várad-velencei plébános mondott köszönetet a szép és magasztos szavakért, majd paptestvéreinek, a nőszövetség és a kórus tagjainak is azért, hogy szintén hozzájárultak az ünnep emlékezetessé tételéhez.

Ciucur Losonczi Antonius