Új óraszerkezet a vártemplom tornyában

Nagyvárad- A szentjobbi származású, de évtizedek óta Váradon élő Nagy Sándor Csaba órásmester találmányának köszönhetően ismét van a pontos időt mutató óraszerkezete a nagyváradi vár templomának.

Nagy Sándor Csaba órásmester több mint húsz évvel ezelőtt a nagyváradi Polgármesteri Hivatal óraszerkezetét javította meg, illetve tette pontra, mely azóta is az ő találmánya alapján működik, vagyis már nem kell kézzel feltekergetni a súlyokat, hanem egy elektromos rendszer hajtja meg. Ez úgy lett megoldva, hogy tulajdonképpen egy inga hajtódik meg, mely mint egy elektromotor hajtja tovább a szerkezetet. Mivel az utóbbi években, mint köztudott, nagyszabású felújítási munkálatok zajlanak a várban, eszébe jutott, hogy a vártemplomnak is kellene legyen órája. Kérdezősködni kezdett, hogy kihez tartozik a templom: a római katolikus püspökségen azt közölték vele, hogy csak bérlik az ingatlant, így az útja ezután az önkormányzathoz vezetett. Közben azt is megtudta, hogy az óraszerkezet megjavítása nem képezte a renoválás részét, mert kimaradt a projektből, illetve már nem jutott pénz erre is. Huszár István alpolgármesternek felvázolta a helyzetet, kiemelve azt, hogy míg külföldön gyönyörű szép és ugyanakkor működőképes toronyórák vonzzák a turistákat, mi még arra sem vagyunk képesek, hogy megjavítsuk, vagy helyretegyük, ha elromlik. (Arról nem is beszélve, hogy a 35 méter magas toronyban nem takarítottak még a restaurálás után). Az elöljáró beleegyezett a javításba, de mint kiderült, problémát jelentett, hogy az egész toronyóra eltűnt, nem is lehet tudni, hogy mikor. Teljesen új szerkezetet kellett tehát készíteni. Az órásmester kedvezményes árajánlatot tett az Ingatlankezelő Igazgatóságnak, azt javasolva, hogy 1000 euróért- mely összeg után még adózik-, vállalja az ügyet.

Fogaskerekek nélkül

A szerkezete abból áll, hogy eredetileg készített egy elektromosan meghajtott anyaórát, illetve áramkimaradás esetén egy akkumulátor hajtja ezt meg. Közben azonban született egy másik találmánya, mely arról szól, hogy forgómozgást visz át egyik tengelyről a másikra, hasonlóan a fogaskerekekhez, de ezek nélkül. Ennek működőképességét számítógépen szimulálták, aztán a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 3D-s nyomtatóval is elkészítették a prototípusát. Ezt követően egy kis idejébe (2-3 hónap) került, amíg kézzel valamennyi kis alkatrészét előállította, viszont megérte. Maga a felszerelés néhány napig tartott úgy, hogy a két mutató közötti forgásarányt vitte át fogaskerekek nélkül, vagyis egyetlenegy tengely megy ki, amelyik meghajtja a percmutatót, az óramutatót pedig egy másik kis áttét, amelyik 1/12 arányban késik. Tehát ameddig az óramutató fordulna egyet, addig a percmutató tizenkettőt.

Ez a nem túl bonyolult, könnyen átlátható találmány szerinte különben máshol is alkalmazható lenne, például erőgépeknél, vagy kapcsolószekrényekben. Egy másik projektet is készített, mely kerékpárokról szól, és a szerkezetet megítélésében be lehetne építeni úgy, hogy ne legyen szükség hajtókarra, fogaskerekekre és láncra, de ugyanazzal a betett erővel kétszer olyan sebességet lehet elérni, mint eddig, és ez nagy előnyt, segítséget jelentene például a mozgáskorlátozottaknak.

Ciucur Losonczi Antonius