Horizont

A hazai filmiskola egyik figyelemre méltó személyisége, Marian Crișan filmrendező, forgatókönyvíró az európai filmesek világában már 2008-ban, nagy sikert ért el.

A Megatron című rövidfilmje a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon az Arany Pálma díjat, és Stockholmban a Legjobb Filmnek járó díjat nyerte. A Morgen című filmje (2010), a Locarnói Filmfesztiválon a zsűri Különdíját szerezte meg. Az ország legtöbb mozijában, ez év februárjában, vetítették az Orizont (Horizont) című filmjét, amelynek világpremierje 2015. novemberében, Tallin-ban, a Black Nights Film Fesztiválon volt. A Cineurope.org szerint az Orizont című film több mint egy család története, hiszen olyan problémákra összpontosít, a film eszközeivel, amelyekkel ma szembesül a hazai társadalom. A filmnek az alapötlete Ioan Slavici Jószerencse malma (Moara cu noroc, 1881) nevű novellájából származik. A rendező megtartotta a novella bizonyos részeit, a végét megváltoztatja. A rendező a cselekmény színhelyét áthelyezte az Erdélyi -szigethegység egy elszigetelt, kis településére, mai hazai környezetbe. Mivel rendező nagyszalontai, elmondása szerint kötődik ehhez a régióhoz. A főszereplő Lucian (Hatházi András), a jobb élet reményével, feleségével, Andra-val (Rodica Lazăr) egy menedékházat működtet. A néző betekintést nyerhet az ízlésesen berendezett menedékházban zajló életre. Képet alkothat a vendégek szokásairól, egyesek konfrontatív magatartásáról is. A menedékházat elég nehéz megközelíteni, de a szolgáltatás minősége, a környezet szépsége csalogathatja a vendégeket-véli a házaspár. Eleinte jól is mennek a dolgok. Lucian, a hallgatag, lassú mozgású ember kíváncsian figyeli a környezetét. Furcsa dolgokat észlel. Érdekes jeleneteknek lehettünk a tanúi. Látható, hogyan dolgozik a konyhában, amint szeletelő késsel vágja a húsokat. Miként figyeli a rönkök szállítását, a vendégeket. Egy adott pillanatban felkeresi két maffiázó, pénzt kért tőle. Észreveszi, hogy a településen történtek Zoli személyéhez kötődnek, aki nem más, mint a fakitermelő- maffia vezére. A közönség képet alkothat az illegális fakitermelés menetéről, és a hatóság embereiről, a lovas csendőrökről, a maffiával való kapcsolatról. Lucian a helyi hatalom és a fakitermelő maffia csapdájába került. A rendező a cselekményt modern környezetbe helyezte. A Lucian körüli intrikákra, a szereplők közti feszültségre reflektál.

A szereplőkről

Hatházi András hitelesen alakítja a megzsarolt embert, Luciant, aki maga és családja érdekében elhallgatja a maffia-vezérrel kapcsolatos információit. Kezdetben visszautasítja, hogy fizessen a „fiúknak”, de érzi, hogy az élete, a család sorsa is veszélybe kerülhet. Emiatt enged a zsarolásnak. A rendőrségi kihallgatáson ugyanezt a taktikát alkalmazza. Hatházi András színészi, filmszínészi alakításának rendkívüli értéke az a belső szerep felépítése, melyre felviszi mindazokat az adottságait, amikkel, mint színpadi színész rendelkezik. Jóformán maszk nélkül, nézésének belső töltetével, szinte eszköztelenül fogadtatja el mind a rendezővel, mind a nézővel azt a jól felépített alakot, melyet a rendező elképzelt. Az Andrat alakító Rodica Lazăr kiválóan érzékelteti, hogy a korrupció kis ügyekkel kezdődik. Több pénzt akar szerezni, emiatt nem ad számlát a vendégeknek. Igyekszik megfelelni a vendégek igényeinek. A film árnyaltan érzékelteti a korrupció mechanizmusát. Bogdan Zsolt figyelemre méltó eszköztelenséggel a maffia vezért alakítja, aki magabiztos, a törvénytelen fakitermelés, a zsarolás híve. A film szerencsésen megőrzi a könyvben szereplő replikákat, a főbb jeleneteket. Azonban előtérbe helyezi a belső cselekményt, és a végkifejletet. Mit tesz egy megzsarolt ember, ha végső esetben hajlandó elmondani az igazságot. Igen, de kinek? Lucian drasztikus elhatározáshoz jut. Az elszigetelt településen banda uralja az embereknek a mindennapjait. Az az érzésük, hogy a törvénynek nincs hatalma. A konfliktus megoldása erőszakot gerjeszt. A film képi világa és a zenéje megerősíti a történetet. Az utolsó képsorok a húsvéti körmenet éjszakájára fókuszálnak. Lucian gyilkos tette után, felgyújtja a panziót, és feleségével együtt részt vesz az éjféli körmenetben.

Főbb szereplők

Hatházi András -Lucian. Rodica Lazăr-Andra. Maria Seles-Victoria. Bogdán Zsolt-Kocsis Zoli. Valeria Andreuța- Pintea. Emilian Oprișan-Adi. Györgyjakab Enikő-pincérnő. Rendező: Marian Crișan. Forgatókönyvíró: Ioan Slavici novellája alapján, Marian Crișan. Operatőr:Oleg Mutu. Zene: Cristian Lolea. Vágó:Tudor Pojoni. Díszlettervező : Simona Pădurețu. Jelmeztervező:Alexandra Alma Ungureanu. Stáb végül is egy nagyon figyelemre méltó filmalkotást hozott létre, melyet a nagyközönség a világ bármely filmszínházában megtekinthet, mert a modern filmnyelvet mesterien uralja.

Csomafáy Ferenc