Munkahelyi stresszről, balesetekről

A munkavédelem világnapja alkalmából szimpóziumot szervezett csütörtökön a Bihar megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség. Továbbra is gondot okoz a munkavédelmi előírások elhanyagolása.

Marius Rotar főfelügyelő köszöntötte az egybegyűlt cégképviselőket a munkahelyi egészség és biztonság világnapja alkalmából szervezett rendezvényen. Az idei szimpózium címe A munkahelyi stressz – kollektív provokáció, s a felügyelőség képviselői a témához kapcsolódó aktualitásokat ismertették, országos és helyi adatokról tájékoztatnak, majd a jelenlévők kérdéseire válaszoltak.

Mint elhangzott, általánosságban elmondható, hogy az alkalmazottakat egyre több stressz éri: a növekvő konkurencia, az új technológiák, a megnövekedett elvárások és a munkaritmus gyorsulása oda vezet, hogy egyre nehezebb szétválasztani a munkát a magánélettől. A gyakori átszervezések, elbocsátások ugyancsak növelik a stresszt. Az utóbbi években a kutatókat és a politikai döntéshozókat is foglalkoztatja a munkához köthető stressz kérdése.

Szabálytalanságok

Nicolae Hoduţ főfelügyelő helyettes adatokat ismertetett. Évente világszerte több mint 2,3 millióan vesztik életüket munkabalesetek, illetve munkahelyi ártalmak következtében. A halálos munkabalesetek száma 300 ezer körüli, s kétmillió körüli azoknak a végzetes megbetegedéseknek a száma, melyek a munkahelyi ártalmakhoz köthetők. Több mint 313 millióan sérülnek meg évente munkabalesetek következtében úgy, hogy ideiglenesen munkaképtelenekké válnak, s naponta mintegy 860 ezren szenvednek különféle munkahelyi bántalmakat. Romániában az adatok csökkenést mutatnak: míg 2008-ban országszerte 508 munkabalesetet regisztráltak, 2014-ben ez a szám 185 volt. Bihar megyében az első félév során 181 munkavédelmi ellenőrzést végeztek a felügyelőség munkabiztonsági felügyelői, 355 szabálytalanságot találtak, 336 esetben figyelmeztettek, 19 esetben bírságot szabtak ki. Ezidáig tíz munkabaleset történt, kettő közülük halálos kimenetelű volt.

Ioan Rădulescu munkabiztonsági felügyelő arra hívta fel a figyelmet: főleg az építkezések során történnek balesetek, mivel az érintettek gyakorta elhanyagolják a biztonsági előírások betartását. Például ásásoknál nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket ahhoz, hogy ne omoljon be a gödör, s lefelé vezető létrát sem használnak. Az állványzatok sem megfelelőek, többnyire nem egy terv alapján készülnek, sokszor túl nagy a távolság az állványzat és az épület között, nincsenek bebiztosítva, a munkásoknak olykor „artistamutatványokat” kell végezniük rajtuk. Egyebek mellett arról is szó esett: a jogszabályok előírják, hogy építkezések előtt készüljön egy biztonsági terv – ez viszont az esetek többségében csupán általánosságokból áll, elenyészőek azok, amelyek a munkatelepre alkalmazott intézkedéseket tartalmaznak. Előírás az utólagos beavatkozásokat tartalmazó dosszié is, ez is gyakorta szokott hiányozni.

Neumann Andrea