A Partiumi füzetek újabb kötete

A váradi püspökség koldulórendi kolostorai a középkorban címmel jelent meg Bélfenyéri Tamás kötete a Partiumi füzetek sorozatban.

A kötet bemutatójára csütörtökön délután került sor a nagyváradi várban a szerző jelenlétében. A Partiumi füzetek 84. számú köteteként megjelent könyvet Lakatos Attila történész méltatta, kiemelve, hogy a teológiai és történészi tanulmányokat folytató Bélfenyéri Tamásnak a történelem magiszteri dolgozatát tarthatja a kezében az olvasó. A továbbiakban kiemelte, hogy Nagyvárad egyháztörténeti téren tudományos központ volt a 19. század végén, illetve a 20. század elején, de a múlt század negyvenes éveiben ez a folyamat megszakadt, ezért rendkívül nagy öröm számára az, ha fiatal kutatók jelentkeznek egyháztörténeti kutatómunkákkal, mint tette azt Bélfenyéri Tamás.

Átalakította az egyházat

Ezt követően a koldulórendek megjelenéséről beszélt Lakatos Attila, elmondva azt, hogy ezeknek a rendeknek a létrejöttét az evangéliumi szegénységhez való visszatérésnek az elve ösztönözte, ez az elv olyan hajtóerő volt, hogy teljesen átalakította az egyházat – tette hozzá Lakatos Attila. A méltató hangsúlyozta, hogy a könyv fontos összegző munkának számít. A három részre csoportosítható kötet első része a téma történeti áttekintését nyújtja, a második rész tételesen és olvasmányosan ismerteti a koldulórendek Bihar megyei kolostorait a fennmaradt adatok alapján, ugyanakkor kijelöli ennek a kutatási témának a határait is. Tizenegy ferences és domonkos rendi kolostort ismertet, illetve információkat nyújt a várad-velencei ágoston rendi kolostorról is. Lakatos Attila megítélése szerint a kötet harmadik része képezi a kötet legnagyobb újdonságát, ez ugyanis a kolostorok gazdaságtörténeti áttekintése, amivel eddig még senki sem foglalkozott a bihari egyházmegye egyháztörténeti kutatásaiban. „A kötet tágítja a horizontunkat, ami Nagyvárad középkorát illeti” – fogalmazott Lakatos Attila. A maga során Bélfenyéri Tamás a kötet megszületéséről szólva elmondta, hogy a teológiai és történelmi érdeklődését ötvözni kívánta, és erre kiválóan alkalmas volt a nagyváradi egyházmegye története, jövőbeni terveiről szólva pedig kijelentette, hogy a váradi klarisszák gazdálkodását kívánja megvizsgálni, illetve szükségesnek tartaná a koldulórendi kolostorok pontos helyét beazonosítani. A könyvbemutató végén kérdésekre válaszolt, majd dedikált a szerző.

Pap István